Hogyan jöjjek ki ebből az itthoni helyzetből?
Egy elég fura helyzetet szeretnék megoldani.
17 éves majdnem érett férfi vagyok, mély depresszióban és önértékelési zavarban szenvedek. Sajnos nem tudok kitörni belőle segítség nélkül, mert a családom nem veszi komolyan, hogy élettelen és életképtelen vagyok, inkább csak kiröhögnek, hogy “maradjak már”. Például most is csak röhögnek rajtam, és biztos, hogy egy pszichopata gyilkosnak írok. Nem érdeklik, mi van velem, teljesen elhidegültünk érzelmileg. Anyukám idegbeteg. Mindenért ordibál és nagyon negatív, semminek nem örül és ha valaminek örülök, egyből el is veszi az életkedvemet. Minden nap sírva kelek fel, hogy bárcsak már halott lennék, annyira nem bírom az itthoni létet. Apukám az egyetlen, aki normálisabb, de őt is teljesen kiszipolyozta anya és már 7 éve csak fekszik arra várva, hogy meghaljon ez a nő mellett. Van egy húgom, aki teljesen átvette anyukámat. 7 éves, és teljesen olyan, mint ő, mindenért lehord és ő még ver is engem. Teljesen magam alatt vagyok. Senkire nem számíthatok, mert alapból is a környék olyan meg az iskolatársaim is olyanok, hogy nem segítőkészek és nem érdekelnek. Ezt mondjuk az is igazolhatja, hogy ronda vagyok és 1 mázsa kiló vagyok. Sokszor remegek és stresszelek, ha meghallom már anyukám hangját is. Most is itt van mögöttem és figyel, meg röhög és mondja a magáét. hogy hogy lehetek ennyire életképtelen senkiházi. Nincs magántulajdonom (saját pénz, tárgy), nincs magánszférám (szobámon ajtó) és úgy kezelnek mint valami 5 évest. Pszichológust nem tudok a környéken, ezért is próbálok magának írni. Hogyan tudom kezelni az itthoni helyzetet?
Még azt elfelejtettem odaírni, hogy a megbeszélés lehetetlen, mert folyton eltol magától és ugye röhög ha bármit is meg akarok beszélni, vagy leordít, hogy takarodjak onnan.
Hidd el, hogy téged nem az határoz meg, hogy hogy viselkednek veled mások. Önmagadban is csodálatos és értékes vagy. Ebbe biztos vagyok így ismeretlenül is. :) Minden ember az. Találj valamit, amit szívesen csinálsz, és tarts ki mellette, ne engedd, hogy beleszóljanak. Ha nem tudod mi az, kezdd apróbb dolgokkal, aminek örülsz.
A leírtak alapján mondom, hogy nálad sokkal rosszabb helyzetben élő fiatalok is vannak. Ne parázz annyit. Tedd ami neked jó, ha befejezed a középsulit, tényleg pattanhatsz otthonról más városba. Ezt az állapotot egyébként ki fogod nőni, általában pont az ilyen, te szavaiddal "ronda" srácokból lesznek a leglazább, legmagabiztosabb pasik.
A lényeg, hogy tudd, hogy igazából nem függsz senkinek a véleményétől, anyukádétól sem. Bántani úgyse fog. Akkor amiket mond, meg ahogy mondja, azok csak szavak. Megakadályozhatnak téged a szavak bármiben? Szerintem ha változtatsz a nézőponton, már nem annyira vészes.
Esetleg próbálj önállósodni néhány apróbb dologban. Pl főzz magadnak ételt, mosd külön a saját ruháidat.
Hajrá ;)
Keresd fel, a legközelebbi boxtermet, és menj el egy ingyenes edzésre, ott majd helyrekerül az önértékelésed!
Ütsz, vagy téged ütnek!
Már bocs, hogy ezt mondom, de anyukád egy tipikus szerencsétlen, aki nem vitte semmire az éleben. Éppen ezért mondja, hogy nyílván te sem fogod. De ez nem igaz! Nehogy azt hidd hogy most vége van mindennnek. Van egy ismerősöm aki nem jött ki szüleivel, sőt, akadályozták is abban, hogy sikeresebb legyen mint ők.
Kinevették, verték, bezárták, éheztették, egyszer amikor eltörte a karját hagyták kínlódni és ezen jól szórakoztak. Később egyetemre ment, majd vállakozó lett. Mikor sok pénze lett a szülei meg mentek hozzá kuncsorogni...
Ehhez képest neked egészen jó dolgod van...
Körgöm... pár év múlva elköltözöl szerzel barátokat, lesz barátnőd, gyerekeid ... stb..
Velük meg ne foglalkozz... Ilyen egyszerű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!