A szüleim megemlítették ma délután, hogy esetleg megpróbálhatnék munkát vállalni a fővárosban, és felköltözhetnék albérletbe a hugomhoz, de én nem szeretném. Hogyan tudnék rájuk észérvekkel hatni?
Az a helyzet, hogy 1 kisvárosban élek és dolgozom részmunkaidőben 1 rehabilitációs munkahelyen megváltozott munkaképességű emberek között. Sajnos a megyeszékhelytől 41 km-re lakom, viszont Pestre nem szeretnék menni, több okból kifolyólag is:
- egyedül nem merek ott mászkálni még nappal sem, mert félek, hogy belém kötnek
- nekem az a város túl zsúfolt, sok a szmog, az emberek nem figyelnek oda egymásra stb.
Rólam még annyit kell tudni, hogy autista vagyok enyhe fokban, és ebből eredően nem nagyon bírom a tömeget, a szűk családomon kívül csak pár embert engedek közel magamhoz, és az emberekkel kapcsolatos sorozatos csalódások miatt mindig attól félek, hogy az illető előítéletes lesz velem szemben. Aki tud hasznos választ adni, azt nagyon megköszönném. Üdv
Itt szinte mindenkinek elkerülte a figyelmét a lényeg, hogy a kérdező autista. Nem fogjátok tudni megváltoztatni, csak mondom.
Ő nem akar és nem is fog felköltözni Pestre. Aki valaha került kapcsolatba autista vagy csak olyan emberrel, aki erős szorongással küzd, tudja, hogy ez így van.
Én a kérdés lényegét sem értem, kérdező, mi nem ismerjük a szüleidet, ezt neked kell velük megbeszélni, itt semmilyen megoldást nem fogsz találni. Csak gondoltam, szólok.
Én legalább húsz autista felnőttet ismerek és én magam is autista vagyok. Nem úgy tapasztalom, hogy az autista személyek nem képesek változni és nem lehet őket észérvekkel meggyőzni, sőt. Csak mondom.
Ettől függetlenül a kérdező azt csinál, amit akar és azzal magyarázza az álláspontját, amivel akarja. Tanácsokat várt és kapott, hogy mit fogad meg belőlük és mit nem, az az ő dolga.
Az autizmusnak van egy tucatnyi vállfaja, csodálkozom, hogy pont egy autista szólja le a másikat! Már ha tényleg az.
Én dolgoztam velük és nem csodálkozom, hogy a kérdező bátortalan.
Kérdező: ezt a szüleiddel kell megbeszélni, nem egy rakás ismeretlen emberrel, akik szerint az autizmus nem betegség. Nevetségesek, de egyben bosszantóak is.
"csodálkozom, hogy pont egy autista szólja le a másikat"
Ha autistákkal dolgoztál, akkor tudhatnád, hogy az autisták ugyanúgy különböző emberek, mint a nem autisták, vagyis ugyanúgy előfordul, hogy nem értenek egyet valamiben vagy másképp gondolkodnak. Bár lehet, hogy te olyan autistákkal dolgoztál, akik ellátásra szorulnak, az ő esetükben sem az van, hogy mind ugyanolyanok, csak a tüneteik erősebben megnyilvánulnak és nyilván egy kívülálló azt veszi észre, hogy miben nem olyan valaki, mint egy átlagember. Viszont sok enyhe autistán max annyit látsz, hogy kicsit fura, magánakvaló, zárkózott, de nem is gondolnád, hogy valójában mi áll a háttérben.
28-as válaszoló, a szakirodalom sem tartja betegségnek az autizmust.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!