Mit tegyek? Megőrülök

21 éves vagy, tapasztalatot kell szerezned, tanulnod, szórakoznod, összejönni-szakítani, újra összejönni, egyszóval ÉLNED kell és nem pedig szülnöd.

Nem vagy még rá lelkileg felkészülve, mert ez nem megy parancsszóra. Kérdezd már meg a szüleidet, hogy ők így csinálták?

Őszintén kíváncsi lennék a válaszukra.

Ne akarják már megmondani a felnőtt lányuknak, hogy mikor és kivel, és utánam meg mit.

Az én anyukám engem 37 évesen szült. Itt vagyok, lassan felnőtt, 100%-osan egészséges, és édesanyámnak se lett semmi későbbi problémája a szüléstől.

Én pedig egyáltalán nem tervezek 30-nál hamarabb, sőt.

Ki tudja, mit hoz az élet?

Utazz, barátkozz, tervezz, szerezz minél több emléket. És ne hagyd, hogy irányítsanak vagy felidegesítsenek.

Állj a sarkadra és mond meg nekik, hogy nem vagy az ölebük, ne mondják már meg, hogy mikor ess teherbe.

Mert te erre nem vagy kész. És értsék meg.

Ha babázni szeretnének, fogadjanak örökbe, vagy vegyenek maguknak háziállatot, mert TE nem leszel az eszközük a szórakozáshoz.

Nem azt a világot éljük.

Sok sikert!

És ne feledd: ÉLJ!

50 éve nem volt "egészséges" 30 évesen szülni (valószínűleg mégis volt rá példa), manapság viszont lassan az a norma. Minden később történik és az orvostudomány sokkal előrébb van. Ismerősöm végül 40 évesen szült, pedig huszonévesen azt mondták neki, sosem lehet gyereke.

Ahogy írták, élned kell még, megtapasztalni pár dolgot. Sokan ugranak házasságba, gyerekbe fiatalon, első komolyabb kapcsolatukkal, mert jön a nyomás, főleg kívülről, aztán nélkülözés, veszekedés, válás, és írják ki ide a kétségbeesett kérdéseket.

Én 28 vagyok, de most tudom igazán mit szeretnék. Sokat randiztam, buliztam, voltak komolyabb kapcsolataim, rengeteget utaztam, munkahelyen-magánéletben sok pofon és sok jó élmény ért, anyagilag stabil vagyok. Persze lehet, Te 3 év múlva úgy érzed, itt az idő. De Neked kell érezni!

Bátyám és a menyasszonya is hasonló helyzetben vannak (mondjuk korai 30-asok). Anyumék állandóan mondják nekik és nekem hogy hát "gondoljanak rájuk (anyumékra), még fittek, most kell az unoka".

Mindig mondom anyámnak szelíden, de határozottan - nem nektek szülnek. Azt akarnátok, hogy menjen tönkre a házasság, mert ti erőltettétek a kisbabát? Hát ezt belátja, hogy nem szeretné.