Mit lehetne tenni anyukámmal?

Anyukámnak a kapcsolata a szüleivel nem volt túl jó, szerintem az is közrejátszott abban, hogy most olyan amilyen. Fiatalon ment férjhez és egy gyereke is született de el is váltak. 20 évesen egyedül maradt egy pici gyerekkel (a nagyanyja ekkor már nem élt) kicsit később ismét férjhez ment és megszülettem én is. Szeretetben, tisztességben felneveltek mindkettőnket, a házasságuk is mondhatni problémamentes. Anyukámmal valami még sincs rendben. Egy kezemen meg tudom számolni szerintem, hogy hányszor nevettünk együtt úgy istenigazából, nem lehet vele annyira viccelődni, hamar felkapja a vizet minden kis hülyeségen... például többször volt már, hogy késődélután olyan 6-7 óra körül valaki csengetett (nem vártunk senkit) rögtön felhúzta magát, hogy "ki az isten büdös fxszx az ilyenkor" pedig csak egy utcabeli jött valaminek de az egész nem tartott tovább 3 percnél. Ha valami apróság nem sikerül akkor is rögtön káromkodik. A nagyanyám velünk lakik aki eléggé idegesítő személyiség csak muszáj elviselnünk első perctől de ahogy öregszik egyre rosszabb. Anyukám teljesen ki van már készülve tőle. Nem tudom, hogy miért de nyugtatót is szed. Nem mondta nekünk, csak mindig láttam, hogy a konyhában félrevonul és bevesz valamit, majd pár éve találtam meg a kis gyógyszeres üveget. Nagyanyámat nem tudjuk betenni otthonba és nem tudunk elköltözni se. Néha komolyan nem tudom mit gondoljak. Amikor 1-2 napig egy barátnőmnél vagyok vagy valahol máshol és jó kedvem van, de amint hazaérek megcsap ez a lehangoló, negatív légkör és nekem is rossz kedvem lesz. Máskor meg olyan jól el lehet vele beszélgetni de ez sajnos ritkán van. Nem tudom mit lehetne tenni, hogy ne legyen ennyire lehangolt... Még csak 40 éves de néha azt érzem rajta, hogy olyan mint egy fásult 60 éves :/