Megszakítanál a családoddal ebben az esetben MINDEN kapcsolatot? Folytatás lennt.
23 éves fiú vagyok. A szüleim azok a fajták akik mindig úgy tekintettek a családra mint a felbonthatatlan szerződésre. Ebben a hitben úgy akartak nevelni mint aki majd továbbviszi a családi vállalkozást. De eza vélekedésük hamar megváltozott. Anya depressziós lett és próbált úgy nevelni hogy apa ellen fordítson. Részben sikerült neki mert apám sose volt mintaapa. Húsüzemi vállakozás a családé már kb 50 éve. Nekem sose tetszett a szakma és sose mentem be vele a gyárba, hogy megmutassa nekem mi hogy készül stb. Szóval sose alakult ki közöttünk apa fia viszony. Anya pedig küzdött a depresszióval és folyton veszekedtek amit anya rajtam adott ki. Sokszor megvert és ott bántott ahol a legjobban tudott. ( temérdeknyi matricaalbumom volt amit széttépett a szemem előtt én meg orditottam a sírástól )
Ahogy teltek az évek semmi nem változott otthon mindennaposak voltak a veszekedések és a nagyszülők se segítettek ők is mindig a másik család ellen akartak nevelni engem hogy azok így rosszak meg úgy.
Később öngyilkossági kisérletem volt amit ők úgy értelmeztek, hogy ez miattuk van. De igazából csak egy felhívás volt hogy elég abból ami megy otthon. A suliban nem tudtam sose barátkozni mert elég visszahúzódó srác voltam és vagyok ma is szóval minden összejött.De semmi nem válltozott. Később apám meg anyám elvált ami miatt engem hibáztatott apám és a mai napig se kerültem hozzá közelebb és már nem is akarok mert semmi közöd nincs benne és bennem. Anyám sem változott semmit a nagyszülők se. Szóval nagyon érik bennem a gondolat, hogy itthagyom őket és sose nézek vissza feléjük. Az biztos, hogy jó viszony már sose lesz közöttünk mert nem tudok nekik megbocsátani. Apámmal utoljára 1 hónapja beszéltem anyámmal meg a reggeli jóreggelten kívűl nincs más beszélnivalóm. Őneki sincs közös témája velem amikor meg én hozok fel neki valamit akkor tehernek érzi a válaszolást.Látszik rajta. A barátnőjével bezzeg puszipuszi viszony van aztán még a telefontól se tud miatta elszakadni.
23/f
Ilyen esetben én is megszakítanám a kapcsolatot a leírás alapján, mert visszahúznak és pszichoterapeutától segítséget kérnék.
A megbocsátás fontos (a lelked szempontjából), illetve nem is megbocsátás hanem elengedés. Nagyon nehéz elengedni ezeket a sérelmeket, hogy igazságtalanul bántottak, de azért érdemes megtenni, mert lelki sebeket okoznak és veled maradnak egy életen át.
Van aki - mivel régen történt negatív dolgokat nem tudja elengedni - hasonló dolgok bekövetkeztétől retteg mint amik már megtörténtek vele és ezt az emberek megérzik (a gyengeségét) és a maguk javára fordítják.
A megbocsátás (vagy elengedés) ezért lenne fontos.
Szerintem, ha elmész és vissza se nézel, azzal nem oldódik meg a problémád. Hiszen továbbra is dolgozni fog benned.
Éld az életed, kérj segítséget, hogy fel tudd dolgozni, amik történtek. Nyilván nem lesz idilli családi kapcsolatod már a szüleiddel. De ne zárkózz el tőlük. Próbáld meg olyan szintre eljutni, hogy feldolgozod, nem foglalkozol a múlttal.
Gyerekként, fiatalként még felfoghatatlan valaki számára, hogy a szülei is emberek, akik hibáznak, megbetegszenek, vagy a betegségük miatt követnek el hibákat.
Kedves Kérdező én nagyon megértlek, pokoli gyerekkorom volt.
Csak az apám volt jó, nála tudtam, hogy - a hibái ellenére! - nagyon szeret minket, de egy tutyimutyi báb volt.
Rettenetesen haragudtam rájuk, volt idő, amikor anyámat egyenesen gyűlöltem.
Én a saját tapasztalataim alapján azt tanácsolnám neked, hogy radikálisan szakadj le róluk, de egy laza kapcsolatot tarts velük.
Ez alatt azt értem, hogy köszöntsd őket valamilyen formában születésnapon, névnapon, karácsonykor, egy félévben egyszer látogasd meg őket, vagy hívd meg egy-egy kávéra valamilyen presszóba, folytass le egy udvarias beszélgetést és kész!
Ezt azért írom, mert ha teljesen megszakítasz minden kapcsolatot, akkor meg az fog nyugtalanítani a kezdeti megkönnyebbülés után, hidd el!
Ne vegyél magadra még több lelki terhet a család miatt.
Sajnos az élet nem könnyű, még annak sem, akinek felhőtlen volt a gyerekkora, hát még így, de a rossz tapasztalatokat, emlékeket fogd fel egy tanulási folyamatnak, hogy milyen hibákat nem szabad majd elkövetned, ha majd egyszer te is családot alapítasz, különös tekintettel a megfelelő partner kiválasztásakor.
Megérett a fejedben a gondolat,hogy változtatni kell,ezért fordulj pszihológushoz, mert segíteni fog a jó út megtalálásában.
Ahogy előttem is írták ,az összes kapcsolat megszakítása, csak rontana a lelkiállapotodon.
Költözz el, próbálj függetlenedni anyagilag, de ne szakítsd meg velük a kapcsolatot,csak ritkítsd a találkozásokat.
Ne feledkezz meg egy fontos dologról:
Ez a Te életed. Most éled! Nem várja meg,hogy talpra állj!
Ha elhatároztál valamit, cselekedj.
Már nincs is kapcsolat amit megakarsz szakítani.
Emberi kapcsolat meg már szinte évtizede nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!