Szülők akik nem szerették volna a gyermeküket miért nem?

Én nem voltam tervezve (de szépen mondom mind1 xdd), de megtartottak a szüleim. Aztán a terhesség alatt anya mellett nem volt ott apa, bulizgatott, eljárt otthonról, stb ezért anya el akart vetetni, mert akkoriban viszonylag szegény volt és nem tudott volna egyedül felnevelni, de apa meggyőzte, hogy tartsanak meg.

Ezt csak egy éve tudtam meg, de nem csináltam nagy ügyet belőle, mert szeretnek, mindent megadnak nekem és csak hálás tudok lenni nekik ezért.

Sose szerettem a gyerekeket nem is akartam épp ezért nem is terveztem a kisfiam. Viszont stabilnak tűnt az akkori kapcsolatom s lelkiismeretes is vagyok így megtartottuk.

Viszont mikor a kezembe fogtam onnantól imádom, a világom közepe s fontosabb önmagamnál is. Más gyerekeket nem kedvelem továbbra sem az idegent. Viszont amelyik pl import gyerek apával járt s lehetőségem volt megismerni, életem részévé vált azt is megszerettem.

Ezért nem kérdés a gyerekem s ha majd megkérdezi terveztem e megmondom nem én terveztem hanem kaptam mint egy ajándékot ami a legfontosabbá vált számomra.

Engem sem akartak. Két nővérem van 9 és 10 évvel idősebbek nálam, és a szüleim kapcsolata már a kisebbik nővérem után megromlott. Aztán valahogy mégis csak összejöttem én is. Tudtommal nem is merült fel, hogy megtartsanak-e vagy nem.

Azt hiszem valahogy kérdezgettem, hogy mi lett volna a nevünk, ha fiúk leszünk meg ilyenek, aztán úgy jött szóba ez is. Nem zavart soha se, nem is érdekelt nagyon. A szüleim utána még 12 éves korormig voltak együtt, aztán elváltak.

Ja amúgy természetesen szerintem úgyan úgy szerettek (sőt talán még jobban, hisz én voltam a legkisebb) legalábbis anyám és a nővéreim biztosan, apám meg nem nagyon érdekelt akkor se, most meg végképp nem. Alkoholista volt amióta csak "megismertem", alig láttam gyerekkoromban, persze lehetett volna rosszabb is, verhetett volna minket meg ilyenek, de szerencsére "békés" alkoholista volt.

19/L

Soha nem tudtam mit kezdjek egy gyerekkel,nem akartam gyereket,a fügetlenség fontossabb volt.

Véletlen ink felelötlenségből estem teherbe. Nem akartam megtartani. Az akori párom ragaszkodott hozzá. Végül belementen. Persze az apja lelépett mert h nem tudja mit akar,8hos voltam. Ak bántam h megtartottam.

Amikor megszületett megváltozott bennem minden. Imádom,a legjobb és legfontossabb dolog az'életemben. Soha nem hagynám el és nem valoszinű h megtudja h nem terveztem.

Mindent megadok neki. Korlátozva vagyok,de az élet nem ált meg. Nagyszülei is imádják.

Nehéz volt,de most már egyedül nevelem,külön lakunk. Mindent megtudok oldani és szinte semmiről nem kellett lemondjak.

Az apja nem kiváncsi rá,a gyk-fizeti mert vonják.

Én 25vagyok,lányom 3. Egyszerűen imádom.

Nem tervezett voltam. Anyám az arcomba vágta hogy súlyokat emrlgetett a terhessége alatz, hogy ne legyek.. Az elejétől tudtam. Nem neveltek, ittak... Sokat èheztem és a higénia se volt jó.

Szerencse 14 évesen elváltak útjaink. :)