Szörnyen irritál a saját anyám. Soha nem fog megváltozni?

Hazaérek a suliból 2-re, ő fél 3 kor ér haza a manikűröstől és ordít velem hogy nem voltam képes főzni egy ebédet (pedig ő volt egesz nap itthon,és tudta hogy én fél órája értem haza) És ez még semmi, végig telefonálja a fél várost hogy olyan lusta vagyok, nem voltam képes ebédet csinálni, és a barátnői persze hogy azt mondjak neki hogy "jaj szegény Xy milyen szemét lusta kölyköd van". Folyton csesztet hogy ne menjek egyetemre inkabb menjek dolgozni egy gyárba mert többet érek vele. Múltkor átjött hozzám a barátom és bejött a szobába anyám hogy megmondja hogy ő mosta ki a bugyim olyan lusta vagyok (tulajdonképpen betett egy bugyim a mosógépbe a többi ruhával) A barátom szégyellte magát hogy milyen gázul viselkedik. Soha nem fog megváltozni? Mit csinaljak hogy észre vegye magát? Annyit meg hogy szörnyen buta, nem lehet vele leülni beszélni.