Szülők, gyerekek! Van olyan, aki nem retteg elmondani a rossz jegyeket/nem kap büntetést érte?

Engem büntettek kiabáltak velem rossz jegy miatt meg hogy majd utcát fogok seperni....rettegéssel teltek a suliévek.

Az én gyerekeim mindent elmondanak mert tudom h tanulnak amúgy kitűnőek...most beesett egy 3-as de eszembe nem jutna büntetni v kiabálni mert tudom h kijavítja.

Én ilyesmi voltam addig, amíg nem lett belőle majdnem még nagyobb baj. A végén persze összeszedtem magam, elmondtam mindig, csak gyakran elég későn. Pont azért, mert a szüleim azok a típusok voltak, akik már egy 4esnél is csóválták a fejüket, egy 3asnál meg úgy ordítottak velem, hogy sztem 4 sarokra is lehetett hallani (ezt dogára értem, nem év végi jegyre), meg minden szerencsétlen életképtelen buta gyereknek, anyaszomorítónak elmondtak. Ezt meg nyilván legszívesebben elkerülné az ember, és egy 10-12 éves gyerek meg pláne fél az ilyesmitől.

Egyszer egy kémia 3as doga volt, amiről 2 héttel később számoltam be. Akkor derült ki, hogy anyám annyira rögeszmés volt, hogy pár hónapja elkezdte így mentálisan jegyzetelni, hogy én mikor írok dogát, és azt mikor kellene kijavítani a tanároknak, és felhívta az ofőt, hogy beszéljen a tanárral, mert felháborító, hogy milyen későn javított... szerencsére utána a tanárnak sikerült bedumálnom, hogy félreértés történt, és nincs semmi baj, de ez nagyon kínos volt. Ezt nem akartam még egyszer átélni, ezért ha késtem is a megmondással, akkor is 1-2 nap volt, amíg összeszedtem magam.

A probléma itt az, hogy normális ember tudja, hogy nem ordítunk egy-egy rosszul sikerült dolgozat után a gyerekkel, és ideális esetben pont ezért a gyerek el is mondja időben a rossz jegyet. De sokan megfordítják az okot és az okozatot, és a gyereknél nem értik, hogy jaj, te miért nem mondod el... sajnos ezeket a frusztrált, ordítozós, akár testi fenyítéshez folyamodó szülőket nem lehet meggyőzni arról, hogy rosszul viselkednek, a gyerek meg úgy próbálja kivédeni a rikácsolást, szapulást, ahogy tudja :(.

24. vagyok:

A poén az egészben az, hogy öcsémhez sokkal kevesebb elvárásuk volt. Na így próbáld meg megmagyarázni egy szülőnek, aki hóttbiztos benne, hogy lehet kivételezni a gyerekekkel, hogy nem kéne...

Irigyellek. Engem mindig leszídnak a rossz jegyért pedig tudják, hogy mennyit streszelek. Nekik mindegy, hogy tanulok vagy nem tanulok 2-1-nél már ordítanak velem. A matek tanárom nem a legjobb tanár mert 3-as a legjobb dolgozat általában és azért levon pontot mert egy szónak a rokonértelmét írod. Régen 4-5 tanuló voltam de annyira stresszelek már a rossz jeygektől, hogy inkább 3-4 lett az átlagom mert mindig elizgulom a dogákat. Ha kihívnak a táblához lefagyok pedig tudom az anyagot. Voltam pszihológusnál de elküldött azzal a mondattal, hogy semmi bajom nincs. A stresszelésem végül arra a szintre jutott, hogy viták után pánikrohamom van dolgozatok előtt sírok, és nem tudok beszélni a gondjaimról, azt érzem minden rossz jegy után, hogy hülye vagyok, volt olyan, hogy nem akartam haza menni annyira féltem elmondani. Soha nem bántanának fizikálisan de lelkileg ilyenkor durvák. A rossz jegyet hónapokig emlegetik de ha jót hozok 5 perc után elfelejtik. Tudom tanulni kéne de tanulok mégis rossz jegyet hozok mert stresszelek. Egy tanárom mindig mondja, hogy nem lesz baj meg nem vagyok hülye csak így sikerült, meg nem ezen fog múlni az életem de amikor haza megyek úgy érzem, hogy azon az egy jegyen fog múlni. Hiába látják, hogy bánt a dolog nem érdekli őket, szerintem soha nem mondták azt, hogy majd kijavítod. Szóval itt vagyok példának aki nagyon fél elmondani a rossz jegyét.

Ha van benne hiba azért bocsánat

13/L

Én sose kaptam rosszabb jegyet 4esnél, el se tudnám képzelni mi lenne akkor otthon. 5ös: még jó hogy ötös! 4esért kiabálás van. Mindig ötöst akarok, nagyon bánt ha négyes lesz, akkor azt kijavítom általában. Félévkor mindenből meglesz az ötösöm.

15/L