Ha a szüleim kitesznek az utcára, hova fordulatok segítségért? 18/f (részletek lent)
Mint írtam 18 éves vagyok, végzős gimnazista. Édesapámmal kisgyerek korom óta nem túl jó a kapcsolatunk, sőt az utóbbi 4-5 évben csak romlott. Utolsó szép emlék ami hozzá köt 4-5éves koromból van. Sajnos mára szörnyű lett a viszonyunk, állandóak a veszekedések, sose feleltem meg az elvárásainak, a bátyám árnyékában élek, mert sokkal jobb tanuló volt a gimiben, valamint sokkal többet segít a családi vállalkozásban. Én "csak"közepes tanuló vagyok és a vállalkozás helyett a sporttal foglalkozom szabad időmben. Bátyám sosem sportolt, sosem járt más közegbe ezért ő teljesen természetesnek veszi és elfogadta normának az otthoni értékrendet. Szerintük a mai környezet rossz és az a jó az a mi családunkban megy. Szerintem meg fordítva. Sokszor meg voltam verve, a szóbeli bántalmazás pedig mindennapos máig. Ennek következtében sajnos én is rosszul álltam a helyzethez. Csúnyán visszabeszéltem(ek), de egy idő után nehezen kezelem a gyülemlő feszültséget. Többször voltak rendőrök nálunk, mert apám úgy érzi tehetetlen velem szemben amiért nem hallgatok rá.(Eszem ágában sincs olyan embernek lenni mint az apám, más elveket vallok). Édesanyám sose áll ki értem, csak akkor szól közbe ha apám már üt vagy ha dulakodás van. Apám elhatározta hogy kijelent a lakásból, mert nem vagyok hajlandó megváltozni. Kérdésem hogy ha ez megtörténik hova fordulhatok segítségért? Rokonokhoz nem tudok, nagyszüleim nem élnek. Ha kijelentenek anyagi támogatásra lesz szükségem ez pedig tanulás mellett nem megoldható, valamilyen anyagi támogatásra szükségem lesz. Gyerektartást igényelhetek? Vagy valamilyen szociális támogatást? A diákmunka sajnos nem teljes körű megoldás, nem lenne elég. Valamint szeretnék tovább tanulni.
Köszönöm, hogy elolvastad!
válasza:Kedves Kérdező!
Nagyon szomorú, hogy idáig fajultak a dolgok a családoddal! Ha eljössz otthonról, a családi pótlékra jogosult lehetsz, de tudomásom szerint ahhoz is szülői hozzájárulás kell. Önkormányzatnál is vélhetően lehet igényelni szociális támogatást, de ezek nem biztosítanak megélhetést. Ha pontosabban szeretnéd megtudni a lehetőségeket, a a helyi családsegítőnél biztosan tájékoztatnak.
Ami eszembe jutott, a családi mediáció. Itt találhatsz több információt: [link]
Ehhez szükség lesz minden családtag együttműködésére, ezért talán anyukádon keresztül kellene bevonni apukádat. Adni kellene egy esélyt, hogy normalizálódjon a helyzet!
válasza:"Többször voltak rendőrök nálunk, mert apám úgy érzi tehetetlen velem szemben amiért nem hallgatok rá.(Eszem ágában sincs olyan embernek lenni mint az apám, más elveket vallok). Édesanyám sose áll ki értem, csak akkor szól közbe ha apám már üt vagy ha dulakodás van. Apám elhatározta hogy kijelent a lakásból, mert nem vagyok hajlandó megváltozni."
Egyetértek Apáddal!
Egy kicsit durva, hogy agresszív taknyos vagy, aki a szülőnek neki megy, nevezetesen az apjának, és csak rendőri segítséggel lehet téged leállítani!
És ne, ne játsszdd meg itt a kis nyúl bélát, mikor te is tudod, hogy SOHA nem történhetne meg az, hogy a szülőnek, vagy bármely felnőttnek nekimész!
Itt már komoly gondok vannak veled fiacskám, ami nem tegnapelőtt kezdődött!
Jobb, ha magadba szállsz és megváltozol, mert csak egyre mélyebbre süllyedsz, és olyan sorsod lesz, amit te most még elképzelni se tudsz....
Változzz meg, agresszivitás zéró, uralkodj magadon, és ha annyira nagy a pofád, akkor pedig dolgozz keményen, hogy el tudj menni és fenntartani magadat!
válasza:Igazából eltartási kötelezettsége megszűnik, ahogy betöltöd a 18-at (ha még csak leszel nem rakhat ki).
Ez van.
Értem, hogy rossz sorod van, de vannak ettől durvábbak is és egyenlőre az ő pénzéből élsz és az ő szabályai szerint, a minimum, hogy egy vitában nem kiabálod le a fejét még ha igazságtalan is veled. Most csak az egyik oldalát hallottam a sztorinak, de van olyan érzésem, hogy azért te is elég sokat hibáztál itt.
Amit tehetsz a közel jövőben előre menekülsz és mondjuk elmész egy másik városba fősulira. Tanulás mellett dolgozol és fenntartod magad.
Ami az addigi időt illeti, nos nem olyan egyszerű valakit kirakni és kijelenteni a lakásból. Legyen nálad innentől a lakcím kártyád, ne add oda az apádnak soha. Ne menj el a lakásából, ha kizárna hívj rendőrt és ha felmutatod a lakcímkártyát (még ha ki is jelent) nem rakhat ki, csak bírósági végzéssel az meg 6-12 hónapos procedúra.
Ha nincs remény a megbékélésre, akkor egyez ki vele, hogy gimnázium után elmész, addig bírjon ki.
válasza:Kedves 3. hozzászóló, köszönöm a kommentedet! Mindenképpen megéri informálódnom a lehetőségeimről a helyi családsegítőben valamint ezt a "család terápiás" ötletet is preferálom. Már voltunk de apámnak nem tetszett, hogy ilyenre kell időt szánnia. Viszont talán megér még egy próbát.
Kedves 4.hozzászóló!
Ok... Köszönöm, hogy kiragattál egy részletet és csak arra fókuszálsz. Ha szerinted az normális amikor anyámnak nekiesik azért, mert ki akarja dobni az üveg pálinkáját és ezután bátyámnak szedjük le róla, majd kihívja a rendőröket, hogy bátyámmal rátámadtunk.... Az ilyen esetek után nem hiszem, hogy annyira tisztelnem kellene bármiért is. Az a szülő aki "Ameddig az én házamban laksz" elvet vallja teljesen kompromisszum képtelen, már próbáltam. Én próbáltam változtatni, apám ugyan úgy bánt velem.
Kedves 5.!
Nagyon szépen köszönöm az információt a kijelentés menetéről, é eddig teljesen abban a hitben éltem, hogy ehhez nem kell bírói végzés. Ha ki akar jelenteni kijelenthetjük és kész. Köszönöm a felvilágosítást!
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!