Mit érdemel az ilyen ember?! Nagyon elegem van már apámból!

Tudni illik hárman vagyunk testvérek. Én mint középső fiútestvér, húgom és a nővérem aki egyben a féltestvérem is. Az ő apukája két éves korában meghalt. Azóta anyukánk összejött a mostani apukámmal, ekkor még nem születtem meg. Apukám elfogadta a nővéremet. Látszólag. Apám mindig is nagyon utálta, amikor kicsik voltunk akkor is bezárta egyszer egy ládába, már nem emlékszem hogy miért de olyan négy éves lehetett. Engemet is sokszor megvert brutálisan kiskoromban, még azt sem hagyta hogy felálljak, elmenekülni se tudtam. Na szóval, lényeg hogy apukánk egy agresszív barom, nemrégiben a nővérem fejéhez teljes erőből neki vágott egy vaskilincset, megvédtem őt erre apukám megfenyegetett. Mégis csak meg sem bánta azonnal otthagyott minket zokogva, nővérem felállni is alig tudott. Apám erre azt felelte hogy csak színleli. Anyukánk azonnal odarohant, és bevitte testvéremet a sűrgősségire, amit apám nagyon ellenzet, de látta hogy nem bírja visszatartani anyukám. Erre apukám is bement velük a korházba, és egész úton nyálas szövegekkel fűzte a nővéremet hogy jajj, tudom mennyire szeretlek, nem akartam, és nővéremnek hazudnia kellett az orvosnak, amire apám kényszerítette, mert különben lecsukták volna, aminek még örültem is volna. Nem tudom hoy merjek-e lépni ilyen helyzetben, mert anyukám nem teszi, mivel fél hogy nem tud minket eltartani. Nagyon sok kimondatlan szó van bennem a gyermekkori traumák végett, és a napi lelki terror miatt is. Nővérem jövőre lesz 18 éves, én nem akarok ezzel az őrülttel egy légtérben maradni. Véleményeket várok!! 14/F