Az apámnak lett egy gyereke és ezt képtelen vagyok felfogni. Aki volt hasonló helyzetben, mikor javult a dolog? Megbeszéltétek, vagy úgy tettetek, mintha nem történt volna semmi?
Még szeptemberben tudtam meg, hogy apa szeretője terhes lett és nem ment el abortuszra, mert azt hitte, apa majd őt választja a családja helyett. Bocsánatot kért tőlem is, meg mondta, hogy tudja ezzel mennyire megbántott, de hogy szeretné ezt helyrehozni.
Igyekszik, mert most is elvitt a hétvégén Bécsbe engem és anyát vásárolgatni, pihenni. Pedig általában vagy napokig könyörögtem, hogy vigyen el, vagy csak pénzt adott rá. Meg mondta, hogy az őszi szünetben elutazhatnánk hármasban nyaralni, pedig az utóbbi években 3-4 napnál sosem mentünk több időre nyaralni így hárman, mert "neki sok a dolga, nem tud heteket fetrengeni a tengerparton". Most meg mondta ezt, meg hogy majd télen ő is jönne velünk nyaralni (anyával mindig kettesben megyünk 2-3 hetekre), meg mehetnénk síelni újra együtt, mint kiskoromban.
Tegnap is bejött a szobámba, hogy gondolkozott azon, hogy kapjak saját autót (egész nyáron ezzel piszkáltam) és hogy a héten elmehetnénk nézni párat közösen, ha van kedvem... Hónapokig azt mondta, hogy minek akarok sajátot, mikor itthon 3 autó van 3 emberre, ezeket is ugyanúgy használhatom és hogy biztos nem vesz még egyet, hogy azt is kerülgesse, meg szervizbe hordja. Most meg ő hozta szóba. De attól félek, hogy bármikor beülnék abba a kocsiba, az apám gyereke jutna eszembe és hogy azért kaptam, amiért megbocsájtottam neki úgymond... Mert amíg pihenni voltunk, ez eszembe sem jutott, de mikor jöttünk haza, végig azon gondolkoztam, hogy vajon még mi fog róla kiderülni. És képtelen vagyok rá úgy nézni, mint ezelőtt.
Szinte undorodom tőle.
Anya pedig úgy tesz, mintha semmi nem történt volna...
Szerintem meg a GYIK szokásos színvonalához képest meglepően kevesen emlegették az anyagi körülményeket. A biztosítékot leginkább az csapta ki, hogy a kérdező gyűlöli a szeretőt, mert nem hajlandó kikapartatni a gyerekét. Nem az a problémája, hog az apja ki tudja, mióta csalja az anyját, a családtól véve el az időt (l. nyaralások pl.), hanem, hogy lesz valaki, akivel esetleg minimális szinten osztozni kell majd apu szeretetén és pénzén. Nem véletlen, hogy az apja azzal nyugtatgatta, hogy neki akkor is ő lesz az egyetlen gyereke.
Persze hülyeség azt várni, hogy örüljön a féltesónak, de ezt az iszonyatos gyűlöletet egy még meg sem született kisgyerek iránt nehéz szó nélkül hagyni. Ahogyan azt a vakságot is, ami a kérdezőt jellemzi a családjával kapcsolatban: rég nincsenek közös tevékenységek, kirándulások, nyaralások, apu tojt magasról a lánya kéréseire - a többit nem tudjuk, mert pl. az anyjával való kapcsolat már nem érdekli kérdezőnket. Ebből azért két dolog egyértelmű: Apu a főnök a családban ("közös vállalkozás" ide vagy oda, ha ő nem engedi, nincs új autó), a kérdező meg csak magával van elfoglalva, más nem éri el az ingerküszöbét. Az anyjáról szinte szó sem esik, holott alapvetően őt érte sérelem, nem a kérdezőt.
Egyszóval nem kell csodálkozni, ha nem túl kedves hozzászólások érkeznek.
Na ez kezd egyre érdekesebb lenni, már a szerető is megjelent :)
*popcornt bont
# 54, 55!
Persze, hogy kamu, de így teljes ez a szappanopera ! :D
Ez tényleg kamu.
Ha igaz lenne, akkor egy nagy adag eperturmixot kéne a kérdezőnek ráöntenie.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!