Ma világosodtam meg végre, de hogy tudnám feldolgozni?
Évek óta sírok itt a gyakorin,h mennyire nehéz anyámmmal. (Akiket nem érdekel a linkhegy,annak elmondom,h itt vagyok 31 évesen, 2 gyerekkel,férjjel,és anyám szemében nálam alkalmatlanabb ember az életre nem létezik,plusz még őt is cserbenhagytam azzal,hogy nem az vagyok,akinek szerinte lennem kellene.)
Példák:
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gye..
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__szulo-gye..
Ezekből nagyjából átjön talán,h egy cseppet nehéz vele.
Azóta vannak részletek,amik erősen nehezítették a lelkiállapotát, pl. h apám lebénult és a nőjéhez költözött,aki mint kiderült, 11 éve megvan. De!
Én minden héten hivom,mindent megtettem,h én is ember lehessek,hiába vagyok azóta rossz ember,amióta a méhem először megfogant,mert én nem tudom,mi jó egy gyereknek csak ő. Ezt elfogadtam,amikor beszéltünk,az arról szólt,h miért nem hallgatok rá,ő tudja,ő az anyám,én vagyok a zöld,amiért nem fogadom el a tanácsát,mégiscsak gyerek vagyok.
De a lényeg.
2 napja felhív,h a barátnője haldoklik. Ami rettenetes,leszámítva,h azt sem tudtam,h van neki olyan. De ok,sajnálom,anyu,miben segíthetek. Semmiben,csak most nem akar senkivel beszélni. Ok. MA felhiv,h meghalt a barátnője és én nem is keresem,pedig neki az anyapótlékja volt. Sajnálom,miben segíthetek.... Eddig sem tudtál semmiben,mert akárhányszor meg akartam veled beszélni valamit,te csak megsértődtél vagy kiabáltál,mert túl fiatal voltál. És régen sem értetted meg és nem lehetett semmiről beszélni veled,amikor otthon laktál. (22 évesen költöztem el menekülésszerűen!!!! ) Állandóan sérelemzi,h nem veszem igénybe,mint nagymamát..amit érdemben nem is tudnék,mert ha a gyerekekkel van,akkor fut velük,mint egy 10 éves,aztán 3 hétig meg van halva,de ezt azért teszi,mert szerinte napi 6 óra játszótér,amikor NEM ÉN futok utánuk,az nem elég,ha hagyom játszani a 3 meg a 6 évest,az kegyetlenség,mert nincs velük az anyjuk....Ő meg utána 3 hétig lumbágóval derékszögben osztja tovább ,h ez is az én hibám... Tudom,most csak idehánytam a sok nyomorom,de ez nagyon fájt. Hogy amikor otthon voltam,sem voltam a támasza. Őszintén- és lehet,h most én vagyok a szemét- de ki az anya és ki a gyerek? Nem lehet,h nem hálátlan vagyok ,csak ivadék,akinek nem feltétlenül azért kell ott lennie,h megoldja a felnőtt életét?
Aki megvilágosodik az nem beszél és ír ilyen zavarosan.
ÉS nem akar semmit sem feldolgozni.
Dolgozik, minden pillanatban a tudomása szerint a legjobbat téve.
Apáddal mikor találkoztál utoljára? Mi van vele?
A helyedben már feleennyiért is nagy ívben szrnék az anyámra.
Mint ahogyan teszem apával. Ő van nekem, és?! Adott ő bármit is, a nyomorult pénzén kívül, amire rhadtul nem voltam sosem rászorulva? Egy jó szót nem hallottam tőle már 10+ éve, innentől kezdve pont nem érdekel, mi van vele.
Anyád tipikus lelki zsarnok, te bedőlsz neki, amitől csak vérszemet kap. Te tudod, játszhatjátok ezt, amíg akarjátok, kíváncsi vagyok, meddig bírod. De a gyerekeidnek remek mintát adsz... az életképtelen, mindenre pattanó anyuci-képét.
A játszmázás nem azt jelenti, amit gondolsz, ez egy elmélet, ha nem olvasol utána, nem fogod tudni mi az, de szerintem ez nem is fontos. A gond inkább az, hogy anyád akármi hülyeséget mond, te azt komolyan veszed, most is pl. mekkora baromságot mondott, nincs is értelme. Meg kellene tanulnod nem foglalkozni ezekkel a beszólásokkal, vagy valahogyan kezelni őket, ahelyett, hogy kiakadsz.
Hidd el, sok ember van ilyen helyzetben, nekem pl. anyósom hülye, akivel szerencsére nem lakok együtt, de nagyon hasonló anyádhoz, rám is rám akarja erőltetni az akaratát, én higgadtan, csendesen beszélek vele, nem mindig mondom el az álláspontomat, mert úgysem érti, de következetesen nem teszem meg, amire kér, mert nem a csicskája vagyok. A férjem viszont leordítja a fejét, mondjuk ez hatásosabb, mert akkor leáll a hülyeségeivel. De a lényeg egyikőnk sem veszi őt komolyan, és egyikőnk sem akad ki rajta, nyugodtak vagyunk. Te viszont meghallgatod anyádat, kiakadsz és utána puffogsz magadban, akkor is ha te magad is tudod, h nincs igaza és baromságokat beszélt.
Szerintem ott jatszmazol, hogy anyad kitalal vmi baromsagot, a fejedhez vagja, te meg ahelyett hogy visszavagnal kiborulsz\sirsz. Attol hogy ilyen helyzetekben visszavagsz meg nem lesz ongyilkos. Ugy jon le a sztori, hogy egesz eletedben ezt csinalta veled es nem is fog javulni a helyzet, ha mindig kiborulsz ilyen alkalmakkor.
Anyad nem tiszta. Soha nem fogsz tudni a kedvere tenni, ugyhogy nyugodtan abba is hagyhatod a probalkozast. Csinalhatjatok ezt eletetek vegeig, csak az a baj, hogy ez rossz hatassal lesz a gyerekeidre.
Egy szo mint szaz: ne bőgj, hanem szolj vissza!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!