Minek kell embernek testvér?

"Az élet szívás aztán meghalsz."

Na jó, komolyra fordítva a szót. Mivel a gyilkosság büntetendő az egész bolygó összes államában, és a legtöbb vallás is a pokollal kecsegtet, ezt az opciót haggyuk ki ok?

Az öngyilkosság se jöhet szóba, mert hidd el, nem lesz mindíg ilyen. Az a gyerek felfog nőni, és ha tényleg full szeretettel adod körbe (nem így, hogy megtudnád fojtani), akkor egy életreszóló barátot és családtagot szerzel. Hidd el, ez az életben nagyon sokat érhet még!!! Gondolj bele, lehet, hogy mire te 30-as éveidben leszel, ő alapít valami vállalkozást, full menő lesz és a fél ország oda akar majd menni, 180 bruttó még a takarítónak is, és te pont a testvére vagy:D

Amúgy most mondok valami tippet odaátról, nagyon speckó, ezért mások milliókat fizetnek: BESZÉLHETNÉL A SZÜLEIDDEL!!4!!

Tudod, normálisan. Te főzől a családra? Plusz még takarítod ki az egész lakást? Emellett még nevelgeted a gyereket is? Az állatokkal is csak te foglalkozol?

Ez vagy túlzás most a te részedről, vagy te valami díjat érdemelnél, mert ilyen sok terhet a felnőttek nem cipelnek sokszor. Ha tényleg ennyi teher vonja a válladat, a szüleidnek pedig tényleg kisem látszanak a munkából, akkor kérj olyan dolgot amit tudnak adni: pénzt. Pénzt egyetemre, pénzt jogsira, pénzt ruhára, pénzt hiper szuper gépre vagy bánom is én. Ha a kicsi mindent megkap és te semmit, pedig az egész házat te tartod el és soha nem kapsz semmit csak gyűlöletet, ott valami bi-bi van, ez már rabszolgatartás.

Szóval nagyvalószínűleg túlzól, de elhiszem, hogy fáj. Viszont beszéd nélkül ezt mi neked nem oldhatjuk meg.

Az embernek pedig minek kell testvér? Azért kell testvér, hogy jobb esetben ne egyedül kelljen szembenéznie ezzel a sz*rhalommal, amit életnek nevezünk.

Tudom, nem ezt a választ várod.

Akkor mi van, ha egyszer a kisebb testvér dönt úgy, hogy ő egyke akar lenni, neki nem kell testvér? Akkor a nagyobbat dobják ki a kuka mellé? Gondolom ez neked sem esne jól.

Képzeld, neked sincs beleszólásod, hogy akarsz-e testvért, de te legalább tudod, milyen egykének lenni. A kisebb testvéreknek ennyi sem jut.

Nem ő tehet róla, hogy rád bízzák, és nem őt kell hibáztatnod, mert megszületett.

Ha itt van, aki ludas a történtekben, azok a szüleid.

Nézd, én elhiszem és megértem azt is, hogy mindig te vigyázol rá, és sok házimunkát is rádtolnak a szüleid. Nálunk is ez volt. Én 15 voltam, mikor a húgom született. Első perctől mehettem pelenkázni, babakocsit tolni, és többet etettem, fürdettem, mint anyám. Hazaértem a suliból, addigra ő "tiszta ideg már a gyerektől, hogy a fa.szba voltam", és mehettem tanulás helyett babázni. Pedig én aztán tényleg nem kértem, ha akartam volna, már szülök inkább sajátot.

Egyszer szóltam, mikor tele lett a bocskorom, hogy nem az én gyerekem, hanem az övék. Sírva másztam ki a sarokból, olyat kaptam.

DE NEM a húgod a hibás!

Beszélj a szüleiddel, hogy túl sok rajtad a teher, és most már a suli is lassan kezdődik.

A négy fal közt se kell maradni. Menjetek a húgoddal el sétálni, ki a játszótérre, fagyizni, stb. Lehet, hogy jobban fogod érzeni magad, ha élvezed a vele töltött időt te is.

De ha nincs más családtag, se nagyi, se senki, akkor készülj fel nyugodtan, hogy ők se fogják tudni megoldani. Az gondolom neked se opció, hogy pl. anyád felmond, otthon marad a kicsivel, és majd megéltek egy fizetésből.

Vannak kényszerhelyzetek, amit nem lehet megoldani.

Később nagy hasznát fogod venni az életben, hogy te tudsz főzni, mosni, állatot gondozni.

* Életem eddigi legjobb napja volt,mikor Megszületett 💖

Javítva