Barátnőm gyerekét nehezen tudom elfogadni, de a barátnőmet nagyon szeretem. Mit tegyek a jó kapcsolatunkért?
Figyelj, sok komment érkezett, te mindegyiket kifogásoltad, "nem értjük a helyzetet", lepontoztad és satöbbi... Ha nem bírod a kritikát, sajnálom, de akkor is érdemes lenne elgondolkodni néhány tanácson. Az én személyes vélemény az, hogy ideje eldönteni, vagy kezdtek valamit közösen, ketten a gyerekkel, vagy pedig az ajtó felé veszed az irányt. De, hogy mert vagy neki, és mert olyan jól kijöttök, nem kezdeni semmit a gyerek problémájával, hihetetlen hiba és szerintem mint anya, akkor a párod teljesen leértékelődne, minden tekintetben.
De, hogy a gyereket hibáztasd amiért félre lett nevelve (bár, még nem reménytelen esett, szerintem), már, bocs, de nem nevetséges?
Ha nem tudjátok mit kezdjetek vele, oké, akkor irány pszicholgus, családterápia, vagy legalább ha tanácsokat kérsz külső szemlélőktől, és ennyien mondják, ugyanazt a véleményt, akkor ne háríts vagy néz minket hülyének, kérlek.
"vagy kezdtek valamit közösen, ketten a gyerekkel, vagy pedig az ajtó felé veszed az irányt"
Igen, jobb ha kész tények elé állítom a barátnőmet. Vagy neveli a gyerekét, és betartatja a korlátokat, vagy elbúcsúzunk mi is egymástól. Nem tudok mást tenni. Nem akarok olyan helyzetben élni, ami gondokat jelent, és úgysem bírnám hosszútávon.
Tényleg van más nő is a világon, akinél nincsenek ilyen problémák az életében, a majdani közös életünkben.
Figyelj ha szereted, nem kell feltetlen szakitani. Nagyon sokszor latok kapcsolatokat, hogy egy ideig jo es vidam, de amint elobukkan egy problema/rossz tulajdonsag, rogton szakitas lesz a vege.
Lassuk be, a fiu felrelett nevelve -de nem drogdiller, szoval meg javithato a helyzet. Lehet, nem ez a konnyebbik ut, de ha tenyleg szeretitek egymast -es a fiu is hajlando egyuttmukodni-, akkor megerosodve, boldogabban is kijohettek a helyzetbol.
A fiut eloszor tisztelned kell! Szegyeled, hogy kover? Hogy allandoan netezik? Azt szegyeld aki hagyta! O a tortenetben egy kisse elkenyelmesedett aldozat, aki akkor fogja legjobban megkapni az elettol mikor 30 eves koraban elkoltozik, es teljesen eletkeptelen lesz.
Lassu valtozasok szuksegesek. Eloszor csak, hogy neha-neha kerjetek meg, hogy mosson fel...ehhez viszont neked is cselekedni kell: ha azt latja, hogy te is besegitesz, akkor normalis lesz szamara, hogy o is kiveszi a reszet, nem csak az "asszony".
Az internet pedig: figyelj kamasz, bar tenyleg meglatszik, hogy nem kovetkezetesen van nevelve, de azert legy tolerans vele. Sokkal rosszabb tinik is vannak -hidd el.
Ezert amint elkezdodik az iskola, nem lesz annyi ideje hajnalig gepezni. Legyen egy korlat: napkozben max 1,5-2 ora, hetvegen szabad utat kap. Keves szabaly kell, kokemeny korlatokkal am de oriasi szabadsaggal es rugalmassaggal a korlatokon belul.
Amit kimondtok, legyen ugy: ha azt mondjatok este X-re ertek haza, hidd el kovetni fog titeket, es nem lesz nagy kilenges. PELDAMUTATAS -ez a kulcs.
Vagy mondjatok meg neki, hogy barmikor hazaerhet, csak mondjon egy idopontot amire erjen is haza (ha ez hajnali 4, akkor hajnali 4).
A masik pedig: megertes. Nehez neki egy idegen fickoval egyuttelni, aki meg szegyenkezik is miatta...kossetek barstsagot, bizalmat, legyenek kozos programok (es ez a te felelosseged).
A fogyokurat pedig eloszor egeszseges etelekkel kezdjetek, majd ha meglesz a kotelek akkor legyen szo kozos sportrol, ajandek kondiberletrol...
Ez az egyik ut. Jo is kisulhet ebbol (egy pszichologus segitsegevel!!!!!!), de ehhez vallalni kell felelosseget -igen, neked is a fiuert.
Vagy ha nem vagy ra keszen, tudod mit kell tenned...
De ha tenyleg O az igazi, megeri, legalabbis szerintem.
Kedves 37!
Nagyon jó dolgokat írtál. Elgondolkodok rajta. Nem akarom összetörni a barátnőm szívét, mert nagyon szeret. Nem tudom hogy lenne képes feldolgozni. Az anyukája is nagyon beteg, nem egyszerű az élete. Úgy érzem, hogy kellek az életében mindenképpen, különben az élete tönkremegy végképp.
Viszont mi még nem élünk együtt. Terveztük, ez igaz nemrég, de a fiú miatt én megijedtem és mondtam hogy jelen helyzetben én még nem akarom.Ha csak a barátnőm lenne, akkor már régen összeköltöztünk volna és nem is lenne soha semmi probléma.
El volt beszélgetve a fiúval. A biológiai apja, aki évente egyszer van jelen az éltében 1 hónapra (nála nyaral a Balatonon), el volt ájulva hogy 10 kg-t hízott 1 év alatt, és alig bír menni is. Ő is most tartja vele időnként a kapcsolatot és próbálja irányítani a fogyásban. A gyerek viszont nem fogy semmit, zabál továbbra is. Az anyja pedig kínálja a kaját állandóan.
Szóval a fogyást reménytelennek látom. A napi 10 óra gépezés most is megy. Ha csak 1,5 - 2 óra lenne az szuper lenne. Anyuka most nyugodt, hogy a gyerek otthon van szünetben és játszik a gépen. Nincs kontroll jelenleg.
Aki még olvassa, annak újabb infó:
Együtt maradunk. Annál jobban szeretem, hogy el tudnám hagyni. Inkább ketten átneveljük a fiát,....megpróbáljuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!