A helyemben milyen döntést hoznátok?

Anyukám viszonylag fiatalon meghalt, így 14-15 évesen az alkoholista apámmal maradtam, és a két testvéremmel.

Az,hogy mennyi anyagi kárt okozott mind eltörpül a lelki sérüléseim mellett, és semmi mást nem érzek ez az ember iránt mint színtiszta gyűlöletet.

Próbálok óvatosan bánni a szavakkal, de a napokban eljött az ideje, és immár eggyel kevesebb semmirekellő,élősködő van a föld hátán.

Egyedül a bátyám kedvelte apámat, mivel ő alkohol nélkül is ugyan olyan korlátolt, és buta volt mint apám (azt én sem merem elképzelni,hogyha inna akkor mekkora lenne a sötétség)

Ő főleg azért volt jóban vele, mert már 18 évesen dolgozott, és mindig adott pénzt apámnak, így ő lett a kedvenc, mi meg 14-5 évesen nem itattuk a tetvet, és ha volt pénzünk akkor sem neki adtuk hanem volt pofánk kaját venni, úgyhogy mi voltunk a legnagyobb szemetek.(volt,hogy napokig semmi, de semmi kaja nem volt)

Hogy őszinte legyek, még azon is sokáig gondolkoztam,hogy elmenjek e a temetésére, aztán a rokonok miatt úgy döntöttem,hogy elmegyek, ne szóljanak meg.

Viszont a bátyám közölte,hogy ő koporsós temetést akar, és fizessek én is.

Na meg mit nem, én egy fillért sem akarok erre az emberre elkölteni, egy önkormányzati temetés bőven elég lenne neki.Ráadásul külön felháborít,hogy anyukám mellé akarják temetni, miközben ha ő látta volna ennek az embernek a tevékenységét, soha sem akarna mellette "nyugodni", de igazából már mindegy ennyire tényleg nem akarok ezzel foglalkozni, viszont nem értem,hogy mi a francnak kéne egy ilyen emberre ennyit költeni.A húgom sem akarta eleinte, de ő már hajlik rá,hogy ad valamit, én viszont tényleg egy forintot sem akarok, egyszerűen megfogalmazni sem tudom,hogy mennyire gyűlölöm ezt az embert, nem érdekel a halottról jót vagy semmit elv sem, ha ma visszagondolok a régi dolgaira a vérnyomásom az egekben, és ezeket soha sem fogom tudni elfelejteni.

Nem tudom,hogy most mit csináljak, ha nem adok bele pénzt akkor úgyis megszólnak a rokonok, és akkor már el sem kéne mennem mert nem oszt nem szoroz,hogy mennyire szólnak meg.

Lehetne valami fontos dolgom, például pont akkor megyek körmöt vágni, vagy bármi aminek nagyobb jelentősége van.

Bár ha úgy vesszük ez a temetés lehetne egy nagyon jeles nap is, mert évek óta vártam...

Ha valaki gyerekesnek találja az írásomat azt szerencsésnek tartom,hogy nem élte át azt amit én, és közelebb vagyok a 25-höz mint a 20-hoz.

Sajnálom, ha valakiben felháborodást vált ki az,ahogy írtam (pedig ez abszolút visszafogott verzió) de máshogy nem tudnék fogalmazni.

Talán abban várok segítséget,hogy mit érdemes megfontolnom, és hogy anyagilag hogy álljak hozzá? (50-60 ezret kéne adnom)