Hogy lehetne jo kapcsolatom anyával? 17 L
Nem azt mondom h rosszban lennénk de ugy érzem hogy egy gát emelkedett közénk. Régebben nem volt ez. Az utobbi 1 évben magamra kezdtem találni. Azelőtt egy szürke kisegér voltam aki mindig azt csinálta amit mondtak neki. Stb.
Most meg ujra onmagamra találtam. Nem lettem se rosszlelku, se egyéb ilyen. Tulajdonsagaim amik zavarják: Néha szeretek becsipni, nem vagyok egy rendtarto, ha beszelgetek valakivel akkor soka megyek haza, van egy sokkal idősebb haverom akivel tuti nem lesz semmi de ők akkor is elprobaltak tőle választani, nem vagyok jo tanuló mint régen, sokat rontottam, nehezen ébredek fel, a házimunka nem a kedvencem, unkabb a kerti. Van egy baratom 1 hónapja 1-2x ottaludtam, meg 1 héten többször én is megyek hozzájuk, szex nem is volt.
Ugy érzem hogy nem ért meg. Meg bennem az volt a mély törés amikor azzal a sokkal idősebb haveromert piszkált, azt birta feltételezni h akarok tőle vmit, pedig én mondam hogy nincs mitol parázni, nem a csávót hibaztatta hanem engem persze az se lett volna jobb ha a haverrt.
Otthon allandoan az állandó munkahelyi szocproblemak a téma, az hogy mit nem csináltam meg, mi olyat csinaltam ami neki nem tetszik, o mit nem csinált meg, a baratom es családja ( tulkomplikalt dolgok). Ha állandóan csak ez megy nem is csoda ha elkezdett romlani a kapcsolatunk.
Emlekszek voltam 4 eves es csinálta néhány apró veszélytelen hülyeséget, akkor is ram volt szallva az óvónő és ezaltal anyu is, aztán megszegyeltem magam elhittem h engem bárki bánthat mert a családom is piszkált, meg is lett az eredménye tobb mint 10 évig én voltam mindenkinek a labtorloje, mindenki engem bántott, meg ilyesmi. Örültem hogy meg tudtam változni most meg a családom miatt vagyok ideges.
Tobben mondtak mostanaban hogy szép a lelkem, nincs velem baj, meg olyat is h xy szerint az a baj hogy a csaladom azzal nincs tisztában h vannak tőlem sokkal-sokkal rosszabbák is.
Tegnap este fel 12 kor ertem haza szoltam előtte anyu elkezdett ütögetni ( utobbi 10 évben nem volt ilyen). Utana meg elkezdi mondani hogy játszom a nagylanyt de a kornyezetemmel nem foglalkozok(főzés...). Dehát attol h o ilyen görcsös meg ilyesmi az nem azt jelenti h minden ora boldogság utan szenvedni kell. Próbált mar az elobb velem kommunikálni de nekem már nem megy. Ugy érzem hogy nem bízik bennem meg nem ert meg igy nekem nem megy.
Mit csináljak?
Szia!
Az elejét olvastam el, és láttam a problémákat a Te oldaladon, és sejtettem, mit fogok írni: - kicsit talán elragadott a kamaszos hév, és nem feltétlen vagy olyan tökéletes romlatlan lelkű, mint amilyennek hiszed magad - vagyis de romlatlan lelkű az vagy, de nyilván életedben először kamaszodsz és nem vagy ura a hormonjaidnak. Kilengéseket láttam a leírásod első bekezdésében.
Aztán legörgettem, hogy válaszoljak és azt írod, elkezdett ütögetni... Itt már ez biztos, hogy bármi is a te oldalad, ő valamit nagyon nem tud kezelni. Írok még, csak át kell gondoljam.
Na most elolvastam végig.Úgy látom, szeretnéd megtalálni a hangot a másik oldallal, ezt próbálom elősegíteni az alábbi sorokkal - kérlek erre emlékezz, amikor olvasod. Helyenként bántónak érzékelheted, előre is elnézést.
Nem tudom, kik mondták Neked, hogy nincs Veled baj.
De én 18 éves koromig nem voltam részeg.. évente egyszer egy pohár pezsgő, szilveszterkor.. Nem láttam értelmét.
Soká mész haza? Lehet, hogy otthon nagy a nyomás, vagy ha nincs is épp nyomás, nem tudnak rád számítani, tervezni Veled. Ez tök oké. Én csak a párommal élek együtt, mégis néha vannak napok, amikor nyugi kell és szeretem tudni, mikor jön megy stb mert semmi másra nem vágyom, csak a csendre..
Tanulj, igenis rossz, ha züllödt lefelé a tanulmányi eredményed!
Nehezen ébredsz fel? Órák hosszáig is eltart? Nem szeretsz bent pakolni? Hááát.. nem irigylem anyukádat, mivel ezek szerint kertes a ház, nyilván sok a tennivaló bent is. Én szégyellném magam, ha nem segítenék.
Volt itt régebben egy kérdés, erről az idősebb pasasról, azt hiszem a te kérdésed lehetett.Ezek szerint azóta barátod van, amihez gratulálok!
Már kezdesz majdnem 18 éves lenni, ami itthon nálunk felnőttet jelent (Azért ne feledd el, az ókori Görögországban 24 éves kor volt ugyanez a határvonal!). Sorolod, hogy milyen gondok vannak otthon ("állandó munkahelyi.."). Amit te igényelsz ettől a szülő-gyerek viszonytól, próbáld meg a Te oldalad beletenni elvárások nélkül. Biztos vagyok benne, hogy eleinte nem fogod megkapni, amit szeretnél viszonzásképpen (bár ki tudja), de Anyudnak lesz legalább lehetősége, hogy elmondja, mi a baj. Ha nem mondja, kérdezd meg. Próbáld meg meghallgatni.
Igen, ha valakinek lesz önbizalma, azt sokszor nehezen tolerálják mások. De már lassan túl kéne lépni az óvodás dolgon, és elképzelem, hogy nem nagyon nyílsz meg anyud felé.. csak hazamész, és elvárod, hogy megértse, hogy van egy jóval idősebb barátod..miközben lábtörlőnek érzed magad..és efelől nem teszel semmit..
Bizonyára, hogy fiatal felnőttként, cselekedhetsz önállóan (sokat vagy társaságban és emiatt elhanyagolod a tanulást), azt bizonyítja Neked, hogy nem vagy lábtörlő, mert ura vagy az életednek és ez önbizalmat ad.. Közben otthon játszod a sértődöttet, aki küzd.
Próbáld meg megtartani a barátaidat, és a jó viszonyt velük, de itt az ideje, hogy érett legyél. Ütni pláne ne hagyd magad. Bonyolult, érzékeny helyzet..
Figyelj, hogy ne történjen meg megint ez a testi dolog..
Én tartanék egy kis távolságot, ha nem lenne újra ilyen incidens, már elkezdenék picit többet pakolni, de főleg tanulni. Utána meg lehetne kicsit nyílni. Éretten.
17 eves vagy, 1 hónapja van barátod, de mar 2x ott aludtál :D
Taps:)
17/L
3-mas, lehet úgy is ott aludni, hogy nem feltétlen ugornak mindjárt bele a sűrűjébe. Na és ha igen? Gondolom, a kérdező nem felelőtlen és, ha már úgy érezte, hogy kívánja a barátját, akkor szerintem teljesen oké.
Hogy a kérdésre válaszoljak: valószínűleg, ki szeretnél robbanni abból, amiben eddig "vergődtél". Írtad, hogy kis szürke egérnek érezted magad és végre megtaláltad saját magad. Ilyenkor egyáltalán nem csodálkozom, hogy drasztikus változtatásra van szükséged. Ez egy reflex, ami kialakult benned az eddigi életed ellen. Én körül-belül ugyanígy vagyok, bár én meg szoktam csinálni a házi munkát, mert félig már külön élek.
Eddig én sem találtam önmagam és MOST végre azt mondhatom, hogy igen, én vagyok én, és igenis azt teszem, amit jól esik. Igaz, engem csak egy valamiért piszkálnak, de úgy gondolom, 19 évesen már ismerem annyira magam, hogy merjek egyedül tapasztalni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!