Édesanyák, ha a 18 éves lányotok kijelentené, hogy biszexuális, mit szólnátok?
Ez az "elfogadom, csak nekem ne kelljen, fujj, undorodnék tőle" ez olyan, mintha én odaállnék az összes barátnőmhöz, hogy "hallod, szerintem tök király, hogy XY sráccal jársz, csak nekem ne kelljen hozzáérnem, hú, okádnék tőle"
Primitív hozzáállás.
Hogy hogy lehet egy nőt szeretni? Kérdezz meg egy pasit. Ahogy ők szeretik a nőket, ugyanúgy szeretik a leszbikusok és a biszex lányok is a nőket. Ahogy meg a hetero nők szeretik a férfiakat, ugyanúgy szeretik a meleg fiúk is a férfiakat. Ebben semmi felfoghatatlan nincs.
Valakibe beleszeretsz és/vagy vonzódsz hozzá szexuálisan. Ennyi. Ha ez megtörténik, akkor már egyértelmű a dolog, és nem kíváncsiságról van szó.
Kedves kérdező, én ismerek olyan szülőt, akiről soha nem gondoltam volna, hogy elfogadja a gyereke másságát, és bár eleinte nagyon húzódott a dologtól, nem is akart beszélni róla, de most már olyan szinten javult a helyzet, hogy alig várja, hogy menjenek hozzá látogatóba, családi programokra. Együtt.
Nekem az a véleményem, hogy nem kell külön bejelenteni, hogy kikhez vonzódsz. Viszont, ha jó viszonyban vagy édesanyáddal, és mindent megbeszéltek, akkor ezt is elmondhatod neki. De ha már 2 éve szeretsz egy lányt, és nem tud róla, akkor ha jól sejtem, nem vagytok ilyen kapcsolatban.
Ezt nem igazán lehet lassan adagolni, csak elmondod és kész, aztán majd feldolgozza magában. Lehet, hogy azt mondja majd, túl fiatal vagy, lehet, hogy azt hiszi, viccelsz, talán kiabálni is fog, bezárkózik, nem szól hozzád... nem tudom, nem ismerem, de bármi is lesz a következménye, előbb-utóbb ki kell derülnie.
Sok ember akkor dönti el magában ezt az elfogadós kérdést, amikor a közvetlen környezetében derül ki valakiről. Valószínűleg anyukádnál is így lesz.
Sok sikert és bátorságot!
Én sem tudnám ennél érthetőbben megfogalmazni. Pont úgy tudok beleszeretni egy nőbe, mint bármelyik lány a férfiakba, nincs kézzelfogható különbség a két folyamat között, csak megtörténnek és kész. Nem értem, miért várnak erre egyesek valami világmegváltó magyarázatot.
Az a probléma, hogy számomra ez a titkolózás nyomasztó. Nincs rossz viszonyom az anyámmal, annyi, hogy nem ő a legfőbb bizalmasom az életben, de ettől még rosszul érzem magam. Olyan, mintha átvágnám, pedig mindig is az őszinteségre nevelt. Sokat tépelődöm azon, hogy mikor kéne elmondanom neki az igazságot, lehet, tényleg jobb lenne várni míg teljesen önellátóvá nem válok. Kaptam már olyan tanácsot is, hogy hallgassak róla, kivéve ha egyszer komoly kapcsolatom lesz egy lánnyal, mert onnantól fogva kikerülhetetlenné válik. Így aztán ha végül fiúval jönnék össze, meg sem kellene vívnom ezt a harcot otthon, mindenki örülhetne. Túl nagy dilemma ez nekem.:D
Köszönöm a választ mindenkinek (kiváltképp az utolsónak).
Elég normálisan lettem nevelve, úgyhogy biztosíthatlak róla, hogy ehhez a szexuális irányultságnak az égvilágon semmi köze nincs. Édesanyámnak pont ugyanezért a meggyőződése, hogy én csakis hetero lehetek. Majd rájössz, ha esetleg mégis meleg gyermekkel áld meg a sors. ;) ;))) ;)) ;)
(Bár őszintén szólva senkinek nem kívánom, hogy ilyen intoleráns szülőket kapjon.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!