Nagy a baj! Mit tegyek ebben a családi helyzetben?
Mivel, senkivel se tudtam normálisan beszélni erről a dologról, így leírom. Hosszú lesz, de megpróbálok mindenre kitérni. Húszaséveimben járok, egyetemistaként. Szüleim között sose volt jó viszony, mindig vitáztak, állandóan válni akartak. Mindig rendeződött kettejük magánélete. Így mindig úgy voltam, ezekkel a vitákkal, volt már ezerszer, de mindig rendbe jöttek a dolgok. Sajnos, megint volt egy nagyobb vita. Hallgattam, mert nem akartam beleszólni. Aztán fura lett nekem, hogy anyám minden apró hülyeségen felkapja majdnem a vizet. Megfigyeltem, hogy eldugdossa a telefonját. Nem foglalkoztam vele, de egyszer pont csipogott, kb. két hónapja tartott egy másik palival viszonyt, megcsalás is volt. Beszéltem vele erről. Rögtön, megmondta, hogy el ne merjen mondani, mert nagyon rossz vége lesz. Apám állítólag régebben többször is verte, ütötte. Ha elmondom valószínűleg agyon fogja verni. Egy ideje kb. két hónapja szed nyugtatókat anyám. Elmondása szerint, idegileg tönkrement. Mondta, azt is ha elmondom akkor beszedi az egész gyógyszert. Mindkét szülőmet szeretem, de ez az sms megváltoztatott mindent. Tudom, hogy nem kellett volna belenéznem, de láttam, hogy valami van a háttérben. Apám nagyszüleivel jóban vagyunk, állítólag ők se tudnak semmit a verésekről. Mindig csak a veszekedésekről szoktak hallani.
Legszívesebben elmondanám, apámra odafigyelnék, hogy ne csináljon hülyeséget. Bennem van a félsz mégis. Mit kellene csinálnom? Hasonló helyzetben volt valaki? Legyetek szívesek az sms-be nem olvass bele történeteket ne írjátok. Azt próbálom anyámmal is megértetni, hogyha nem működik kettejük között már régóta a kapcsolat akkor minek erőlteti. Erre mindig megkapom a fentebb leírtak valamelyikét válaszként.
Hát én meg azon "agyalok", hogy egy egyetemistának nincs annyi intelligenciája, hogy:
1. ha nem tudok segíteni, akkor nem ártok
2. nem turkálok senkinek a magán széfrájában, nem olvasom el a leveleit, üzeneteit
3. annyi empátiával sem rendelkezik, hogy hagyja, hogy az édesanyja valaki mástól lelki támaszt kapjon
Én a helyedben szégyellném magam, hogy az amúgy is folyamatos nyomás alatt élő édesanyámnak még a legbensőbb szférájába is betolakodtam.
Ne foglalkozz vele, ha segítségre, lelki támaszra van szüksége, segíts neki.
Annyit megtehetsz, hogy kettőjüknek megmondod, hogy ne gyötörjék egymást, váljanak el, téged egyik sem veszít el.
Már, ha apádnak is fontos vagy.
Örülj, hogy van valaki, aki szereti az anyukádat, aki mellett kicsit boldog lehet. Neki is csak egy élete van.
Lehet, hogy eddig miattad tartott ki a brutális apád mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!