Mit szólnának a felnőttek, ha mi is pénzt adnánk egy ünnepre?

Szerintem sokan örülnek neki. Főleg gyerekek. Összegyűjtik és megveszik azt, amit szeretnének. Jobb mintha valami hülyeséget kapnának.

Nálunk nem szokás, mert én nagyon személytelennek tartom, de ettől még ez is egy megoldás.

Néha nekem sincs semmi ötletem, én élményt közös utazást szoktam inkább. Én is annak örülök, akár egy piknik vagy bármi ami közös. Nekem speciel nagyon nehéz ajándékot venni, mert ami kell azt megveszem magamnak.

Ha pl. akkora összeget ad, amennyi értékben szokott ajándékot venni, akkor nem zavarna. Megérteném. Sok butasgot kaptam már aminek nem tudtam hasznát venni/nem tetszett, stb. Én jobban örülnék egy virágnak vagy egy jelképes csokinak. De ha valakinek pénzre van szüksége akkor hasznosabb mint egy pl. egy parfüm amit soha nem használ.

Én nagyszülö vagyok és éppen ezért sosem kérek ajándékot, pontosabban kikötöm, hogy ne adjon senki semmit (max. egy dobozzal kedvenc bonbonomból), mert amit kapok, az nem az, amivel tudok valamit kezdeni, pénzt meg nem kérek, mert nekik sincs elég. Nekem személy szerint többet ér, ha felhívnak vagy meglátogatnak egy-egy alkalorma, mint valaki "kényszerajádnék". De ha a lelkiismerete úgy nyugodtabb lenne, akkor adjon pénzt, még mindig jobb, mint az 50. nem használt parfüm, tusfürdö, stb.

A gyerekeknek/unokáknak meg az sem tetszene, ha kapnának ajándékot, csak nem azt, aminek örülni tudnak. Tipikus valami ruhadarab vagy kozmetikum, ami nem a megajándékozott ízlésének megfelelö. Viszont olyan gyereket-fiatal felnöttet nem láttam még, aki nem tudna magának venni valamit, amire vágyik, csak nem jut rá pénz.

Emellett a pénz adásának az is elönye, hogy ha egy-egy ember nem is tud annyit rászánni, a családi adakozásból összejön valami komolyabbra is a pénz.

Még nem vagyok szülő, csak mostanában leszek, de sose voltam valami jó ajándékozó és engem sem nagyon érdekelnek a tárgyi dolgok, így sosem bántam, ha pénzt kaptam és én is szívesen adtam már.

Nem vagyunk egyformák.

Teljesen más gyereknek adni (a "gyereket" tágan értem, az egész fiatal felnőttekre is gondolok), akiknek mindig van valami vágyuk, amit saját kereset híján nem tudnak megvalósítani. Sokszor túl drága dolog ahhoz, hogy ajándékba megkapják, azonban a pénzt lehet gyűjteni... és akkor egyszer összejön.

Ellenben egy felnőtt, aki - jó esetben - bármikor megveheti magának azt, amit szeretne és amire tényleg szüksége van, nyilván jobban értékeli az inkább apró, de figyelmes ajándékokat.

Két különböző státuszról beszélünk, teljes mértékben összehasonlíthatatlan!