Hogyan mondjam el a szüleimnek, hogy anorexiás vagyok?
Kb.: 9-10 hónapja, tart az anorexia nálam, azòta borzasztòan sokat veszekednek velem a szüleim, sôt mèg egymàssal is. Naponta max 500 kcal-t szoktam enni, azt is mindig pròbàlom elôttük megenni, hogy làssàk nincs velem semmi problèma, de már ez sem segít.
Apukàm folyton veszekszik velem, hogy annyira lefogytam, hogy kezdek ùgy kinèzni mint egy fiù. Èrtem èn hogy segíteni próbàl, de azzal hogy cikiz, azzal semmi sem lesz jobb.
Szerintem már sejtik hogy mi van velem, de nem tudom hogy mint mondanànak, ha a szemükbe mondanám azt, hogy tènyleg anorexiàs vagyok, segítsègre van szüksègem.
Meg azt se nagyon, hogy hogyan kène. Csak ùgy bökjem ki? Vagy elôször mondjam el csak az egyiknek, aztán a màsiknak?
Kèrlek normàlis vàlaszokat írjatok, pròbàlok meggyògyulni, de az utòbbi hònapokban tùl sokat stresszeltem, egy csomó dolog nem sikerült, holott nagyon sokat dolgoztam rajtuk, plusz el is költöztünk Hollandiàba, ami azt jelenti hogy sulit vàltottam, stb...
Írnátok nekem pàr tanàcsot? Vagy annak mègjobban örülnèk, ha tudnàtok pàr tippet adni, hogy hogyan oldhatnàm meg ezt az egèszet egyedül, mert nem akarom a szüleimet idegesíteni mèg ezzel is, ès fèlek hogy nagyon kiakadnànak, vagy ordítoznànak velem.
Elôre is köszönöm!
15/L
Esetleg Írd le nékik egy mailben. És tedd hozzá, higy azért így mert.nem tudsz magaddla mit kezdeni,amikor szóba akartad hozni,akkor egyszerűen megnémulsz.
Oka lehet az iskola és ország váltás , mert bár csak most történt de korábban már tudtad, és azon kezdtél görcsölni. De persze lehetett valki, aki rosszat mondott az alakodra,és utána kezdted...
Köszönöm szèpen a vàlaszokat, nagyon sokat jelent hogy ennyien pròbáltok segíteni!
Eddig ùgy voltam vele hogy nem zaklatom ôket, megpròbàlom ezt egyedül megoldani, ès nèha tényleg többet ettem, de olyankor annyira rosszul voltam, hogy hànyingerem lett.
A szüleim eddig szerencsère mindig megèrtôek voltak, csak annyira fèlek hogy sokat fognak vitàzni, hogy mègis mit tegyenek hogy meggyògyuljak.
Akkor döbbentem rà hogy mi is van velem, amikor az osztàlyommal elmentünk megnèzni egy filmet, amiben a làny anorexiás volt, ès ahogy nèztem, ràjöttem hogy èn ugyanùgy èlek, mint Ô. Ès abban làttam hogy a szülôk folyton veszekedtek emiatt, meghogy àllandòan ment a vita hogy a làny egyen.
Tudom hogy muszàj vagyok nekik valahogyan elmondani, mert tènyleg azt èrzem hogy mostmàr segítsègre van szüksègem, mert sokszor alig van erôm, csak errôl tényleg borzasztòan nehèz beszèlni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!