Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Hogyan mondjam el a szüleimnek...

Hogyan mondjam el a szüleimnek, hogy anorexiás vagyok?

Figyelt kérdés

Kb.: 9-10 hónapja, tart az anorexia nálam, azòta borzasztòan sokat veszekednek velem a szüleim, sôt mèg egymàssal is. Naponta max 500 kcal-t szoktam enni, azt is mindig pròbàlom elôttük megenni, hogy làssàk nincs velem semmi problèma, de már ez sem segít.

Apukàm folyton veszekszik velem, hogy annyira lefogytam, hogy kezdek ùgy kinèzni mint egy fiù. Èrtem èn hogy segíteni próbàl, de azzal hogy cikiz, azzal semmi sem lesz jobb.

Szerintem már sejtik hogy mi van velem, de nem tudom hogy mint mondanànak, ha a szemükbe mondanám azt, hogy tènyleg anorexiàs vagyok, segítsègre van szüksègem.

Meg azt se nagyon, hogy hogyan kène. Csak ùgy bökjem ki? Vagy elôször mondjam el csak az egyiknek, aztán a màsiknak?

Kèrlek normàlis vàlaszokat írjatok, pròbàlok meggyògyulni, de az utòbbi hònapokban tùl sokat stresszeltem, egy csomó dolog nem sikerült, holott nagyon sokat dolgoztam rajtuk, plusz el is költöztünk Hollandiàba, ami azt jelenti hogy sulit vàltottam, stb...

Írnátok nekem pàr tanàcsot? Vagy annak mègjobban örülnèk, ha tudnàtok pàr tippet adni, hogy hogyan oldhatnàm meg ezt az egèszet egyedül, mert nem akarom a szüleimet idegesíteni mèg ezzel is, ès fèlek hogy nagyon kiakadnànak, vagy ordítoznànak velem.

Elôre is köszönöm!

15/L



2016. júl. 13. 00:30
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem ülj le a szüleiddel és konkrétan mondd el mi a baj, és hogy segítségre van szükséged. Nem kell mellébeszélni. Ne aggódj, biztos segíteni fognak. Ne nagyon halogasd a beszélgetést, minél hamarabb annál jobb a lelkednek és az egészségednek is.
2016. júl. 13. 00:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 A kérdező kommentje:
Èn tènyleg, annyira szeretnèm nekik elmondani, ès màr pròbàltam többször is, de nem megy, annyira nehèz ròla beszèlnem.
2016. júl. 13. 01:28
 3/16 A kérdező kommentje:
U.I.: köszönöm a gyors vàlaszt!
2016. júl. 13. 01:29
 4/16 anonim ***** válasza:
50%

Esetleg Írd le nékik egy mailben. És tedd hozzá, higy azért így mert.nem tudsz magaddla mit kezdeni,amikor szóba akartad hozni,akkor egyszerűen megnémulsz.

Oka lehet az iskola és ország váltás , mert bár csak most történt de korábban már tudtad, és azon kezdtél görcsölni. De persze lehetett valki, aki rosszat mondott az alakodra,és utána kezdted...

2016. júl. 13. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
100%
Ha nem bírsz róla beszélni írd le egy papírra csomagold be bórítékba és add oda nekik
2016. júl. 13. 09:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
Boritékba*
2016. júl. 13. 09:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 Rocker Mila válasza:
100%
Ha megértők a szüleid akkor nincs veszteni valód. Én is anorexiás vagyok, és maguktól jöttek rá, és mindenféle hízlaló kaját adnak nekem, de nem eszem meg
2016. júl. 13. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:
100%
Szia! Nagy lépés a részedről, hogy felismerted, hogy valamit tenni kell, és hajlandó is vagy segítséget kérni! Már ezzel is a jó út felé haladsz!!! :) Szerintem is minél hamarabb beszélned kéne róla a szüleiddel. (Ha szóban nem megy, akkor valamilyen módon írásban tedd meg.) Az anorexia nem egy szervi eredetű betegség. Mondjuk megközelíthetnéd úgy a beszélgetést, hogy te is látod, hogy valami nem okés, és téged is nagyon zavar. Szeretnél rajta változatni, de nem tudod merre indulj. Lehetséges egyébként, hogy szakember segítségére lenne szükséged (pl. pszichológus, hogy a háttérben álló esetleg lelki okokat átbeszéljétek, vagy a mostanság téged ért stresszes eseményeket…nincs ebben semmi ijesztő, vele őszintén feltétel nélkül bármit megoszthatnál :) még ha esetleg szüleiddel nem is mered :) bár nem tudom, ezt Hollandiában mennyire tudnád megoldani. De van online pszichológus is, akinek írhatsz emailt, vagy skype). De először próbáld szüleiddel megosztani valahogy. Ha őszinte leszel biztos vagyok benne, hogy megfognak érteni, és közösen megpróbáltok valami megoldást (vagy szakembert) találni! :) (Esetleg írnál majd, hogy mit reagáltak a szüleid?) Nagyon szorítok neked!:))
2016. júl. 13. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 A kérdező kommentje:

Köszönöm szèpen a vàlaszokat, nagyon sokat jelent hogy ennyien pròbáltok segíteni!

Eddig ùgy voltam vele hogy nem zaklatom ôket, megpròbàlom ezt egyedül megoldani, ès nèha tényleg többet ettem, de olyankor annyira rosszul voltam, hogy hànyingerem lett.

A szüleim eddig szerencsère mindig megèrtôek voltak, csak annyira fèlek hogy sokat fognak vitàzni, hogy mègis mit tegyenek hogy meggyògyuljak.

Akkor döbbentem rà hogy mi is van velem, amikor az osztàlyommal elmentünk megnèzni egy filmet, amiben a làny anorexiás volt, ès ahogy nèztem, ràjöttem hogy èn ugyanùgy èlek, mint Ô. Ès abban làttam hogy a szülôk folyton veszekedtek emiatt, meghogy àllandòan ment a vita hogy a làny egyen.

Tudom hogy muszàj vagyok nekik valahogyan elmondani, mert tènyleg azt èrzem hogy mostmàr segítsègre van szüksègem, mert sokszor alig van erôm, csak errôl tényleg borzasztòan nehèz beszèlni.

2016. júl. 13. 16:59
 10/16 A kérdező kommentje:
Ès az lemaradt, hogy màr most vitàznak miattam, szòval mi lesz akkor ha szembesûlnek vele, hogy tènyleg valami nincs rendben?
2016. júl. 13. 16:59
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!