Valaki segítene, tanácsot adna? Ti ezt hogy látjátok?

A családom nem éppen az a minden rendben van féle típus. Tudom, tudom minden családban vannak konfliktusok, de nálunk az a legnagyobb gond, hogy úgymond periodusokban jönnek és már kezd sok lenni. Úgy képzeljétek el a helyzetet, hogy sokszor, úgy egy hétig nincs semmi probléma. Minden a legnagyobb rendben. Aztán történik valami amikor is anyám és apám majd nővérem is csatlakozva kb két hétig mindenért szól. Miért nem segítettem (mondjuk mert reggel hatkor még alszom), miért nem mosogattam el amikor én eszek a legtöbbet(be van osztva ki mikor mosogat és én az ebéden kívül amit ugye mindenki más is eszik, egy darab szendvicset eszek a kertben járkálva tányér és minden egyéb nélkül). Szóval gondolom így értitek. Miután letelnek ezek a pokoli hetek úgy néz ki, minden rendben van, és amikor kicsit is boldog lennék és elengedném magam beszólnak egy olyat, amitől barátnőm elmondása szerint már rég összeomlott volna idegileg és nem is szólna hozzájuk, én viszont egy beszólás után csak rájuk nézek és minden további nélkül tovább megyek. Egyik beszólás pl, nagyot csalódtam benned és ha én valakit leírok az úgy marad pedig soha senkit nem írtam még le. Másik eset, most jöttem a boltból venni ennek a kis hü(észreveszi hogy ott vagyok) kekszet. Még egy eset ami most így eszembe jutott, nem értem hogy te miért vagy ennyire más mint a többiek a családból, mintha nem is ide tartoznál. Hát ennyi. És az a gondom hogy ezek nem olyan 'csak úgy mondja' mondatok, hanem tényleg ezt gondolják csak ki is mondják