Kimenjek Angliába dolgozni egy hónapra? Tanácsot szeretnék, érdekel, hogy ti hogy látjátok.
Két és fél éves a kisfiam, akit egyedül nevelek. Egyetemre járok, és év közben jól meg is vagyunk, oké, diákhitel, de hát ez van, meg kapom az egyetemen is a támogatást havonta. De nyáron nincs semmi, csak a gyes meg a családi pótlék. Ennyiből az albérletet sem tudom fenntartani, és akkor még nem is ettünk.
Most kaptam egy olyan ajánlatot, hogy ki lehetne menni 3-4 hétre is akár dolgozni, és ennyi idő alatt meg tudnék keresni annyi pénzt, amennyiből itthon két hónapig megélünk.
De nem tudom, hogy bírnám ki egy hónapig, és ami még fontosabb, hogy a kisfiam hogy bírná ezt az egy hónapot. Amúgy nem az a fajta gyerek, akit nem lehet rólam leválasztani fél percre sem, kicsi korától kezdve nagyon szívesen van a nagymamájával, vagy igazából akárkivel, akit ismer és szeret. Tavaly nyáron is volt egy hetet a mamijával nyaralni, és nagyon jól érezte magát. De azért itt mégiscsak 4 hétről van szó, ami szerintem nagyon hosszú idő. És nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy anyukám sem nyugdíjas még (legalább 10 évig még nem lesz az), tanít, gyakorlatilag reggeltől estig dolgozik, mert nem csak egy munkahelye van, és igazából tudom, hogy nagyon kell neki az a pihenés nyárra. Meg biztos ő is szeretne elutazni, kikapcsolódni.
Nem tudom mit csináljak... Próbálok helyben munkát találni nyárra, de szinte lehetetlen. Ráadásul ha itt kapnék munkát, akkor az egész nyarat végig kéne dolgozni, hiszen én nem mehetek fizetett szabira úgy, mint akinek van állandó munkahelye, és így egyrészt sehova nem jutnánk el nyaralni, meg akkor ugyan az lenne a rendszer, mint amikor nem nyár van, meg azért az év során nekem is kéne egy kicsi pihenés, amikor nincs munka, nincs tanulás. Ha meg egy hónapra kimennék, akkor még maradna egy teljes hónap, hogy ne kelljen csinálni semmit. Lehetne menni nyaralni, pihenni, stb.
Nagyon nagy dilemmában vagyok, nem tudom mi lenne a jobb megoldás. Meg nem is csak rajtam múlik, hanem anyukámon is, hogy vállalja-e. Ti mit tennétek?
szóval 1 havi munkával 2 havi fizetést keresnél meg? ennyiért én nem mennék. a következő hónapban úgyis elmenne nyaralásra, ahogy írod.
én inkább átmennék levelezőre, és keresnék munkát, a baba pedig mehetne bölcsödébe, nemsokára már oviba is.
gyerektartást miért nem kapsz????
Bölcsis, csak ugye nyáron ott is van szünet. De amikor azt írtam, hogy anyukám lenne vele, akkor úgy értettem, hogy reggel elvinné bölcsibe és menne érte délután, csak van egy hónap szünet ott is.
De most így nyárra per pillanat az sem lenne megoldás, ha levelezőre mennék át, mert hihetetlen, hogy mennyire nincs itt munka, maximum a volt munkahelyemre tudnék visszamenni, ha visszavennének, minimálbérért. Ezzel tényleg annyi a gond, hogy nem az, hogy büdös a munka, mert ott dolgoztam 2 évig, és jó volt, csak annyi, hogy akkor egész nyáron egy pillanatnyi szabadságom sem lenne, amikor együtt lehetnénk, elmehetnénk valahova, vagy bármi. A nyaralást ne úgy értsétek, hogy szálloda vagy bármi, hanem egy ismerősömhöz mennénk balatonra, szállás ingyen, csak a vonatjegy lenne a plusz költség, meg az a néhány dolog, amit az ember nyaraláskor bőkezűbben vásárol (fagyi, lángos, ilyenek), még a strandból is a szabadstrandra mennénk. És nekem azért tényleg fontos lenne, hogy valamennyi időt tudjunk együtt töletni, amikor nem kell tanulni, nem kell dolgozni, mint más szülők is, amikor szabadságon vannak.
Amúgy elvileg ősztől lesz munkám, nekem nem gond suli mellett, mert egyéni tanrendes vagyok, akkor megyek be, amikor akarok. Csak most vagyok elsőéves, és így a legelején nem mertem suli mellé még munkát is bevállalni, mert féltem, hogy akkor nagyon lemaradok, de mostmár látom, hogy igazából beleférne. De most itt tényleg csak a nyárról van szó, mert ősztől van bevételem megint, csak a nyár ilyen, hogy szinte semmi.
Ja, gyerektartást azért nem kapok, mert a "kedves" apuka úgy lelépett, hogy azóta sem találja senki, de még az állam sem előlegezi meg, mert azt mondták, hogy esélytelen a behajtás.
Szóval akárhogy mérlegelek magamban, mindenképpen úgy látom, hogy megérné a külföldi munka, csak nagyon nagyon tartok tőle. Félek, hogy ezzel rosszabbat tennék a kisfiamnak. De közben meg azt is tudom, hogy iszonyú bűntudatom lenne attól is, ha egész évben nem lenne pár olyan hét, amikor kettesben lehetünk, amikor nem kell bölcsibe vagy nagyihoz mennie, és azt hiszem, nekem is a tűrőképességem határa lenne már az, amikor 10 hónap tanulás után 2 hónap munka és minden kezdődik az elejéről.
Egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy mi legyen, pedig lassan nem ártana.
Az anyagiakat félretéve: arra számíts, hogy ez rengeteg idő egy kisgyerek életében. Ő még nem érti a jövő fogalmát, hogy milyen jó lesz majd később... ő csak azt fogja megélni, hogy nincs ott vele az anyukája sok-sok napig. Hazajössz külföldről, és egy sértődött, megbántott gyerek fog fogadni. (Nagyon gyakran az ennyi idős gyerekek még azt is nehezen viselik, ha az anyjuk pár napra kórházba kerül, pl. szülni. Rengeteg olyan sztorit olvasni, hogy a gyerek hetekig, hónapokig büntette az anyját az ilyen távollét után.)
Szóval nem tudom, hogy megéri-e ezt kockáztatni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!