Mi az oka annak hogy nem tud normálisan beszélni velem az apám?

Átérzem a problémát, az én apám is egy igazi s3ggfej R0hadék volt anyámmal, kiskoromban váltak el. Aztán minden második hétvégén nála voltunk tesómmal, erről így volt döntés a bíróságon a láthatóságról. Először egész normális volt, igyekezett minket hagyni játszani, elvitt ide-oda kirándulgatni. Aztán ahogy nagyobbak lettünk, mindenért anyámat és az anyai rokonaimat szidta, mintha ők rontották volna el a nyomorult életét. Közben meg amihez nyúlt, az szarrá változott. Próbált vállalkozni többféle dologgal, de mind csődbe ment.

Aztán összejött egy nővel, akinek volt már egy lánya és akitől lett még két fia. Próbáltak minket úgy "nevelni", mintha egy család lennénk. Tesómmal meg egyre jobban utáltuk ezt. Mi már tizenévesek voltunk, amikor az "új gyerekei" még kisgyerekek. Volt néhány képünk a polcán, és előbb-utóbb az új gyerekei képei vették át a helyüket. Az ő rokonai állandóan leszidtak ha nem köszöntünk valakinek a környékükön, azok meg állandóan figyelték, hogy észrevesszük-e egyáltalán őket. Ha egy csúnya szót elmondtunk akkor már lecsesztek, az óvodás beszédet erőltették ránk. Aztán egy hétvégén épp mentünk hozzá, ahogy megálltunk az ajtó után ránk nézett és azt mondta, hogy "Ti nem is akartok itt lenni, ugye?" - aztán beültünk az autóba és hazavitt minket. Pár hét múlva hívott, hogy nincs-e kedvünk menni következő hétvégén. Mondtam, hogy nem és azután sem. Aztán nyáron hívott, hogy nem mennénk-e egy pár napra. Megmondtam hogy soha többé. Azóta nem szólok sem hozzá, sem a családtagjaihoz, kitöröltem az életemből - és sokkal jobb így. Meghalt a szememben. Nem létezik többé.