Mit csináljak, hogy megértsék, a műtéttől én ugyanaz leszek a külsőmtől függetlenül?

Az írásodból úgy tűnik, csak most kezded megszeretni és elfogadni magadat. Ez nagyon jó dolog. A testedzés fontos, a festett köröm, szép frizura, csinos ruhák, ápoltság fontosak, bárki bármit is mond. A műszempilla nem az én asztalom, de ez legyen a legnagyobb "hibád". Simán lehet, hogy 1-2 év múlva már nem is fogod használni. A plasztikához nagyon nem értek, de a helyedben várnék vele. Pont azért, mert egyre jobban megszereted saját magadat, és adnék egy esélyt arra, hátha elfogadod később a melleidet is. Én most, 31 évesen, két gyermek után kezdtem el rendszeresen sportolni, életmódot váltani, napról-napra jobban szeretek a saját bőrömben lenni. A mellem nekem is komplexusokat okozott mindig, mert elég nagy, nagyon nem tetszik a formája, és az egyik nagyobb, mint a másik. Fél éve kezdtem megszeretni őket. Mondhatott addig bárki bármit ( férjem imádja ), és mindig gátlásos voltam a melleimmel. De ahogy egyre jobban megszerettem a saját testem (és teszek is ezért), kezdem abszolút elfogadni őket, sőt, kezdem szépnek látni. Én a helyedben adnék magamnak még legalább 5 évet, változhat a véleményed.

És egyetemistaként miből finanszírozod a műkörmöt, szempillát? És a műtétet miből gondoltad kifizetni?

utolsó: A másik kategóriában egy csaj társat keresett dubajozáshoz. Szerinted?