Ti mit tettetek volna?
Ma mentünk mamám szülinapját ünnepelni. Elég bajos volt, mert ugyan közel lakik, de mindenki máshonnan tudott oda menni. Tesóm már melóból oda is ment, én meg apummal indultam otthonról. Útközben jött szembe anyum, csodálkozunk is, hogy miért haza felé megy, csak annyit mondott az ajándék ott van még. Más gondok miatt rossz kedve volt plusz apummal nem túlzottan vannak jóban, így csak elrobogott egyebet nem mondott. De persze azért várjuk már meg. Leültünk az útközbe eső játszótér egyik padjára. Most jön a lényeg. Nem tudom az előzménye mi volt, de egy "anyuka" azt mondta a kb 8 éves gyerekének, hogy: Takarodj innen! Hozd vissza a labdát!
A gyerek erre dühösen nemet mondott, de utána ment a labdának. Mire oda ért elkezdett sírni. Ezután a földre leült az anyja mellé aki senkivel nem beszélt csak meredt a semmibe, kutya előtte. Le se tojta a gyereket ez már idegesítő volt, de még nem olyan durva. A fiú kishuga oda ment hozzá és megsimogatta a fejét, közben anyukát még mindig nem izgatja a dolog, de a gyerek már könyörög hogy szóljon hozzá. Legszívesebben oda mentem volna és izomból lerúgtam volna az anyját. Mondtam is apámnak hogy haladhatnánk bár a saját anyukámat meg kéne várni, viszont ha tovább kell ezt néznem tényleg neki megyek. Alapból egyáltalán nem vagyok erőszakos, de ez kiverte azt a biztosítékot. 2 dolog miatt nem tettem. Nem tudtam mi volt az előzménye és nem lett volna ettől a gyerek élete jobb. Ti mit tettetek volna?
Semmit nem tettem volna. A lelki terror nem szép dolog, de tényleg nem tudod az előzményeit. A gyereknevelés néha kikészítő, és néha az anya legnagyobb igyekezete ellenére is vannak ördögfajzatok. Az anya is kikészülhet, és lehet előtte már számtalanszor szólt rá valamiért. Ilyenkor mindig a gyereken esik meg a szívünk, mert keservesen tud sírni, de lehet anyuka csak kicsit megleckéztette.
Ahhoz, hogy az ember ítélkezzen, sokkal több dolgot kellene megfigyelni, mint pusztán egy pár perces eseménysort. Azt biztos nem bírnám elnézni, ha valaki péppé verné a gyerekét a játszótéren, de a lélektani dolgokba nem tudunk beleszólni.
Pedig pont a lelki dolgok keszitik ki az embert gyerekkoraban, mert azok a pszichejere hatnak es alapjaiban valtoztatja meg a gondolkodasat (negativ iranyba). Az en anyam is effele "csendes gyilkos" volt, jarhatok is miatta terapiara.
Nem azt mondom, hogy a leirt esetben is ilyesmi van folyamatban, csak mar a magam szenvedeseit atelve en is a gyereket akarom vedeni minden ehhez hasonlo szituacioban.
23N
?
ezt a katyvaszt ird le 2 mondatban röhejes
amúgy meg a gyerekkel foglalkozon a rokonság ha szülők alkalmatlanok most az egész familia karba tet kézel végig nézte a jelenetet
Semmit nem csináltam volna a helyedbe,nem az én gyerekem ne én neveljem meg,se az anyját!Azzal nem tett kárt a gyerekbe,hogy nem szólt hozzá.... Nem tudhatod,hogy idővel TE h viselkedsz a saját gyerekeddel..hiába írod most/írnád hogy Te nem így viselkednél.. mert nem tudhatod h x idő múlva h lenne!
Más magán életébe nem kell bele avatkozni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!