Mit tegyek ha szüleim nem támogatnak abban, hogy megvalósítsam amit mindig is akartam?
Lassan 10 éve balettozok és érettségi után szeretnék jelentkezni Táncművészetire. Már így is sok beszólás ért, mert ez nem túl fiús dolog. Viszont szüleim pontosan tudják, hogy mennyit jelentene ez nekem. Évek óta ez az álmom és szeretem is csinálni, de nap mint nap megy a veszekedés, mert ők semmi értelmét nem látják ennek.
17/f
Én nagyon nagyon büszke lennék a fiamra!
Ismertem egy fazont, aki egy igazi csöves, hajléktalan punk volt. Egyetlen fia volt a szüleinek, akik egyébként teljesen normálisak voltak, és egymást is nagyon szeretik, a mai napig. Na, ez az ő egyetlen fiúk ezt az életet választotta. Drogozott, ivott, az utcán élt, koldult. Hiába próbáltak segíteni a szülei, mert ő nem akart megváltozni, neki így volt jó. Ezt ő mondta. Nem olyan régen halt meg. Egy ilyen élettörténetet szívesen bemutatnék a szüleidnek, hogy térjenek már észhez, és adjanak hálát azért, hogy te ennyire normális, tehetséges srác vagy, aki nem 12 egy tucat. Ne hagyd magad!!!!
Jaj, ne haragudj, de az ilyen szülőket én bottal ütném!
Tökéletes karrierlehetőség áll előtted, elhivatott vagy, ezek szerint tehetséges is, miért kell keresztbe tenni a másiknak?
Bármi is történik, ne hagyd magad eltántorítani, ezt tapasztalatból mondom!!
Én legalább 20 éve már szerettem volna énekes lenni - melyik kislány nem :) -, és 10 éve találtam ki, hogy egyébként is gitáros leszek.
Az anyámék, testvéreim nem támogattak benne egyáltalán, sőt, folyamatosan fikáztak, mígnem abba is hagytam mindent, magamba fordultam.
25 éves voltam, amikor újra kezdtem az egészet elölről.
Jelenleg itt állok egy híres zenész magántanítványaként. Hiába mondja, hogy tehetséges vagyok, ott segít, ahol tud, olyan komplexusokkal küzdök, hogy ebből valószínűleg ebben az életben már nem lesz semmi, nem merek nyitni mások felé.
Tudod miért csesztek ki velem? Mert irigyek voltak rám!
Azóta sem értem, mire volt ez jó nekik azon kívül, hogy megnyomorítottak egy életre a szemetek.
Ha hagyták volna, hogy tegyem amit szeretnék, ennyi idő alatt még magamtól is szereztem volna egy erős alapot.
S.zr.d le a vmnyüket, és CSINÁLD, mindent tegyél meg, hogy felvegyenek, és küzdj!
Egyik fiú ismerősöm 22 éves, élete a balett, egy csomó fellépése van (Szegedi Kortásrnál táncol), bár a lába már tropára ment, így abba kell hagynia, de már az oktatáson gondolkozik, és keresi a lehetőségeket.
Én elkövettem azt a hibát, hogy szülői nyomásra mentem egyetemre, most 27 évesen nincs diplomám (mert utolsó évben rájöttem, NEM akarok egügyben dolgozni), alkalmi melóim akadnak, és szenvedek csak, meg ostorozom magam, amiért ekkora b.rom voltam anno.
Már az is megvan, hogy mit szeretnék, ha ez nem jönne össze :) Csak először szeretném ha azt csinálnám továbbra is, amit szeretek. Tudom, hogy sok ember nem azt csinálja amit szeret, de próba szerencse. Ha nem jön össze akkor legalább úgy nem jön össze, hogy megpróbálom.
Ráadásul a mestereim is nagyon mondogatják, hogy még sokra vihetem és hamar tanulok, szóval az ő meglátásuk szerint sikerülhet. Pont ezért próbálom meg.
Eszméletlen vagy. Normális, összeszedett, megfontolt, a hozzáállásod pedig bámulatos. És hogy nem hagytad abba a beszólogatások ellenére...
"Ha nem jön össze akkor legalább úgy nem jön össze, hogy megpróbálom."
Tudod, mennyi felnőtt nem érti ezt a hozzáállást? A szüleid helyében sírnék a boldogságtól, hogy ilyen gyerekem van.
Remélem, minden bejön az életben, amit elterveztél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!