Kicsit elveszettnek érzem magam, de tudom, hogy jobb lesz. Másnál is volt így?

Felnőtt, kereső képes ember vagy, ezért teljesen jogos elvárás, hogy hazaadj pénzt. Az a 10 ezer forint semmi ahhoz képest, hogy mennyibe kerül egy háztartás havi költsége.

A barátod szülein sem szép dolog élősködni. Ha ott fürdesz, használod az áramot, melegszel, mosnak rád vagy mosol magadra, takarítani kell utánad stb, még akkor is pénzbe kerülsz nekik, ha nem eszel egy falatot sem abból az ételből, amit ők vesznek.

Majd akkor fogod otthon érezni magad valahol, ha képes leszel megteremteni magadnak az élethez szükséges dolgokat. Akkor fogod átérezni, hogy hálás lehetsz a nevelő apádnak, hogy mindössze 10 ezer forint hozzájárulást kér tőled, mert 20 éves létedre nem akar tovább eltartani.

Nem bántásból írtam, csak hogy próbálj meg a realitások talaján szemlélődni és elgondolkozni.

Egyet értek az 1-es válasszal.

Elég gyerekesnek tartom azért összecuccolni, mert havi 10 ezret haza kellene adni:(, főleg, hogy igazából nincs hova menned, a barátod családjára akaszkodni nem megoldás.

Mert ha tényleg behívnak áprilisban, akkor még elmegy, de ha elhúzódik, akkor mi lesz?

(Vannak persze szülők, akik egy albérlet árát akarják "behajtani" az olykor még nem is kereső vagy minimálbért kapó gyerekükön, az nem fair, de 10 ezer forint, az csak jelképes összeg)

Ez egy hisztis tini leírása / cselekedete, nem egy felelősségteljes felnőtté. Szedd össze magad, mert ezzel a szemlélettel az önálló élet nem fog menni, sem Németországban, sem máshol!

Miért, 3? Mert joggal elvarja, hogy egy felnőtt ember hozzá járuljon a saját eltartasahoz? Ugyan mire elég 10e? Max egy hónapig kenyérre.

Amúgy nagyszerű, hogy anyádek helyett most a barátod szüleinek nyakán élősködsz

Németország gazdagodik még egy idiótával, aki azt hiszi, hogy ott kolbászból van a kerítés.

Nem alapozhatod a jövődet arra, hogy majd talán behívnak. És mi van akkor ha nem? Ingyenélő leszel valaki nyakán?

10 ezer forint, ez nem a világ vége, ennél csak jóval többet fogsz fizetni, Németországban meg duplán. Ha ilyen hozzáállással akarsz kimeni Németországba, akkor inkább maradj otthon.

Csak mert elrohantál egy probléma elől, az nem azt jelenti, hogy meg lett oldva. A probléma még mindig ott van.

Nem értek teljesen egyet a válaszolókkal. Tehát ez mindenkinél normális hogy kikerült az iskolából a gyerek és kész vége, soha többet nem támogatom, nem segítem??? Rögtön élősködő lesz ha nem talál azonnal munkát?

A kérdező nem százezreket keres össze egy hónapban és abból nem ad, hanem 20 ezret, amiből gondolom ruházkodnia kell, közlekedni, félretenni a kiutazáshoz.

Igazatok van abban hogy víz, villany stb, de egy szülőnek nem fér bele pár hónap míg a gyereke megtalálja a helyét? Tényleg nem sok amit a nevelőszülő kér, mert 10 ezer a mai világban semmi, de mégis a kereset felét kéri, úgy meg nagyon sok, főleg hogy a kérdezőnek nincs pénze.

Kérdező anyukád mit szólt? Hagyta ezt az egészet?

Az én szememben nem anya az ilyen.

Leírom, hogy nálunk milyen anya , szülő, nevelőszülő van. Suli befejezése után nem lettem ingyenélőnek, élősködőnek bélyegezve, segítettek munkát keresni így a suli befejezése után már dolgozhattam. Soha egy fillért nem kellett hazaadnom, a spórolásra biztattak. És a többi segítséget le sem írom.

Kedves kérdező! Nagyon sajnállak hogy ilyen családod van. De azért vannak rendes emberek mint a barátod szülei. Remélem sikerült kimennetek külföldre és helyre jössz anyagilag.

En mint szülő, eleve nem is hagynám hogy husz evesen ne legyen semmilye a gyerekemnek, plane nem lehuznám. Nem ezert hozom a világra.születesetől gyűjtök neki akár a majdani jogsira, egyetemre, akár ingatlanba tőkére, stb. 20 ev rengeteg idő.

Igy ertettem, hogy latszik hogy neveloapa.

Bocsáss meg, de miután van keresete, így abból illő lenne hozzajarulni a koltsegekhez. Még akkor is, ha havi 20 e a jövedelme. Nagyszerű, hogy félre tesz belőle, de ha nem jarul hozza az otthoni költségeihez, akkor az a minimum, hogy ne akarja már beosztani az anyja pénzét.

És igen, élősködes az, ha van jövedelmem es nem járulok hozzá a koltsegeimhez. Eddig a szülei nyakán el, most a barátja nyakán. Előbb utóbb ok is szólni fognak, hogy ez nem ingyen hotel, szálljon be a koltsegekbe

2-es 6-8-asoknak:

Nem neveztem a kérdezőt élősködőnek. És havi 10 ezer hazaadása egyáltalán nem lehúzás a szülők részéről, hanem nagyon is komoly anyagi támogatás (hogy csak ennyit kérnek) - hallottam már olyat, hogy valaki azt várta el a gyerekétől, hogy vegyen havonta 1 pár zoknit:)) nyilván nem azért, mert szüksége volt rá, hogy a gyereke vegye meg neki, hanem nevelő célzattal.

DE! A kérdező felnőtt, és nem csak egy felnőttől, de már egy gyerektől is elvárható, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a családi feladatokhoz - gyerekként persze főleg házimunkával jár, és felnőttként igen, anyagiakkal is!

Nekem az nem tetszett, hogy a kérdező nem törekedett az adott probléma megoldására, nem kommunikált, nem alkalmazkodott, nem törekedett kompromisszumra, hanem egyszerűen elviharzott - a másik családhoz beköltözni pedig tényleg "élősködés", akármennyire is nem szeretem így megközelíteni a dolgokat.

A kérdező 20 éves, ideje már, hogy felnőjön, és megértse, az életben nem várhatja, hogy alá toljanak mindent, és nem menekülhet el a problémák elől, és nem takarózhat azzal, hogy pl. most nincs munkája (akármilyen igazságtalanul hangzik is, de az élet sem igazságos, ha nincs bevétel, attól a számlák még jönnek) mert a probléma elodázása általában azt jelenti, hogy az ember rosszabb helyzetbe kerül, mint eredetileg volt:(