Miért nem ismerik el a szüleim a kapcsolatomat?
Huszonéves vagyok, de soha nem volt még barátom, ezelőtt randim is csak egy. Már ott tartottak a szüleim, hogy ők ajánlgattak nekem fiúkat, többnyire olyanokat, akikről előtte nem is hallottam... Fél éve találkoztam valakivel egy konferencián, azóta "együtt" vagyunk (távkapcsolat). Eddig nem voltak hajlandóak ezt tudomásul venni a szüleim, azt hittem, csak azért, mert egy kicsit is érzelmes dologról már képtelenség beszélni velük. De egy pár hete elkezdték kérdezgetni, hogy mi a helyzet velünk, tehát nem ez volt a baj. Természetesen rákérdeztem náluk is az okra, a válasz annyi volt, hogy "Menj már, hiszen 3000 km-re lakik tőled." Azt el kell ismernem, hogy én sem hittem abban, hogy távkapcsolat akár csak hetekig is működhet, de eddig sikerült, még ha ez nem is egy hosszú idő.
Ha valaki akár szülőként, akár gyerekként volt hasonló helyzetben, mi volt az ok?
(Annyit megjegyeznék, hogy a fiúval nincs semmi gond, a szüleim nem utálják zsigerből a külföldieket, tehát ezek nem okok.)
gondolom jobban örültek volna olyannak, aki helyi és tudtok rendesen találkozni. mert fél év alatt még gondolom nem sokat találkoztatok, így 3000km-ről nehéz lehet megoldani.
de az a fontos,hogy te boldog legyél.
Az a baj, hogy ez csak annyira kapcsolat, mintha én most kijelenteném, hogy mától Johnny Deppel járok, csak sajna távkapcsolatban kell élnünk.
Soha nem volt fiúd, fogalmad sincs a kapcsolatokról, a szerelemről, a távkapcsolatról, a férfiakról, egyáltalán semmiről... erre egy konferencián összekavarodsz egy vadidegen, külföldi pasival, és kijelentitek, hogy jártok, miközben 3000 km választ el titeket, és valószínűleg soha többé nem fogtok találkozni. Ki venné ezt komolyan?
Dolgozol egyáltalán, lenne pénzed elutazni hozzá? Terveztek egyáltalán ilyesmit? Mi alapján bízol meg a pasiban? Lehet, hogy neked sosem volt kapcsolatod, de neki valószínűleg van igénye a női társaságra... az, hogy este írogattok egymásnak skypeon, esetleg levetkőzöl neki camban, az nem kapcsolat.
Az én szüleim sem ismerik el a kapcsolatomat, pedig már mindent tudok róla.. Anyám azt kifogásolja, hogy 6 felesége volt, ráadásul kettőnek a fejét vetette. Apám baja az, hogy több mint 450 év halott..
De ez nem számít, ha szeretjük egymást!!!!
1# vagyok. nem akartam ilyen nyíltan fogalmazni,de látom mások megtették. úgyhogy leírom a teljes véleményem.
több barátnőm esett már hasonló csapdába. első párkapcsolat címszóként távkapcsolatba kerültek. éveket pazaroltak el olyan pasikra akik mindig csak ígérték,hogy jönnek,meg találkoznak..de sosem tudták megoldani.
ezért tanácsolnám azt,hogy járj nyitott szemmel. hogyha a környezetedben lesz más pasi, akkor ne utasítsd el csak azért, mert távkapcsolatban vagy. mármint nem azt mondom, hogy csald meg. hanem hogy tisztázd a pasival, hogy így nem megy,hogy nem tudtok találkozni, találtál mást akivel tudsz..ennyi, lehet bunkó..de hát istenem, ne hagyd,hogy húzza az idődet úgy ,hogy nem fejlődik,nem lép előre kapcsolat.
mert a távkapcsolatnak szerintem akkor van értelme,hogyha belátható időn belül egy helyre tudtok költözni. na meg ha összejössz valakivel és pár év után távkapcsolatba kényszerültök..hát istenem, ki kell várni mire újra a régi lesz. itt a gond az,hogy egyből olyan kapcsolatba kerültél ami távkapcsolat. nincsenek stabil alapjai.
Mert nincs mit elismerni rajta!
Huszonévesen eddig csak egy randid volt, most meg egy 3000 km-re élő emberrel kapcsolatban állítod, hogy a barátod...hát ne haragudj, de ez egy vicc, én sem venném komolyan. Tapasztalt emberek sem bírkoznak meg 3000 km-el, nemhogy egy "kezdő"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!