A családom (szüleim) nem engedi, hogy meggyászoljam a felbomlott kapcsolatomat. Mi a véleményetek?

Szüleid nem akarják, hogy depis legyél, ez normális.

Egyébként meg a folyton búslakodó emberekről mondják, hogy energiaelszívó hatásúak, Amerikában van is egy mondás arra, hogy az ilyeneket kerülni kell, ha sikeres és boldog akarsz lenni.

Húgomnak is volt középiskolás korában egy folyton mélabús, állandóan saját szerencsétlenségén síró barátnője, akit anyum csak beteg macskának titulált, és mindent elkövetett hogy tesómnak olyan érdekes programokat találjon (pl. lovaglás, tánciskola) amik végül is tőle eltávolították.

1-2 nap nem is elég túljutni,de te 2 hónapnál tartassz.

A szüleidnek van igaza,nyár van,jóidő,menj,bulizz,érezd jól magad,felejtsd el azt a pasit,lesz még jópár...

Ez azért két irányú dolog.

Én megértem a szüleidet is, szerintem szeretetből teszik, amit tesznek, nem akarják, hogy belesüppedj az önsajnálatba és nem látják, hogy ettől neked nem lesz jobb.

Ennek ellenére én neked adok igazat, 3 év azért már idő és kell a regenerálódás.

Van akinél valóban beválik az a módszer, hogy pörög, megy ide-oda, lefoglalja magát.

De te (és én is amúgy) olyan típus vagy, akinek egyszerűen ilyenkor "kell" a depi.

A szakítás után is van egyfajta "gyászidőszak", ami alatt fel kel, dolgozni a veszteséget, akár azzal, hogy begubódzol és sírsz, magadba fordulsz kicsit.

Ezt kéne megértetni a szüleiddel.

Mivel szerintem tényleg csak jószándék vezérli őket, nem támadóan, hanem kedvesen el kell nekik magyaráznod, hogy érted, hogy ők jót akarnak, de neked most nem arra van szükséged, hogy pörögj össze-vissza és eltereld a figyelmed, mert ez neked csak "felületi kezelés", hanem szomorkodnod kell, mert ezzel tudod csak feldolgozni a szakítást.

Utolsónak meg: 2 hónap egy 3 éves kapcsolat után egyáltalán nem sok. Amúgy meg mindenki más, van, aki egy fél éves kapcsolat után is hetekre megzuhan, ez személyiségfüggő.

Nem lehet megítélni, hogy sok, vagy nem sok a "túllépési idő", mert mindenki másképpen és más idő alatt dolgozza fel az őt ért traumákat.

L/25