Egyes szülők miért nem tanítják meg a kisgyereküknek, hogy ne bántsák az állatokat?
Nem egy ilyen esetről tudok, és több esetnek voltam a konkrét szemtanúja is.
Unokatesóm még csak 3 éves, de úgy nyúzza azt a szerencsétlen macskát, hogy azt elmondani nem lehet. Többször szemtanúja voltam már, többször rá is szóltam, akkor még anyuka ugatott le, hogy ne akadályozzam meg a gyerek játékát, meg nincs a macskának semmi baja. Múltkor voltunk náluk vendégségben. Akkor is nyúzta a gyerek a macskát, csipkedte, dobálta, húzta a szőrét. Igen ám, csak a macskának már elege lett. Amikor a hasát kezdte el nyomogatni, ütögetni, a macska fújtatni kezdett, és össze-vissza karmolta a gyerek fejét. Gyerek visított, anyuka már egyből pattant, teljes meggyőződéssel szidva a macskát, hogy az a "bolhás dög" mit művelt a gyerekével.
De többször láttam már ilyet. Gyerek üti-rugdossa az állatot, majd ha az állat nem hagyja magát, akkor meg a szülők ki vannak akadva. Tudok olyan kutyáról, amit pont emiatt raktak az utcára (már örökbe fogadta valaki), mert a gyerek folyton bántalmazta, a kutya meg odakapott.
Miért nem tanítják meg a szülők a gyereküknek, hogy ne bántsák az állatokat, és az állat nem játékszer?
Utálom az ilyen kölköket a szüleikkel együtt.
Legszívesebben mind a kettőnek lekevernék egy k...rva nagy pofont. A gyereknek azért, mert nem igaz, hogy nem bírja felfogni, hogy az állatnak rossz az, amit csinál, a szülőnek meg azért, mert simán elnézi, ezzel a gyerekét is veszélynek kitéve.
Sajnos az én kutyámmal is volt ilyen! Ismerős család, anyuka jön a gyerekével. Gyerek amint meglátta a kutyát, szaladt is oda "játszani vele". Eleinte nem bántotta, majd egyszer csak nyüszítésre leszek figyelmes. Kimegyek, mit látok? A gyerek sarokba szorította a kutyát, rugdossa, bottal üti és mindezt nevetve! Bennem iszonyat felment a pumpa, és a kezénél fogva rángattam el erősen onnan az amúgy kb 7 éves gyereket!
A kölök persze egyből sírni kezdett, anyuka meg mint a vadállat, nekem rontott, hogy milyen jogon BÁNTOM az ő gyerekét, miért nem engedem játszani, stb. Aztán mikor felvilágosítottam a barmot, hogy a neveletlen taknya a kutyámat szó szerint kínozta, anyuka csak legyintett egyet, mert az csak egy kutya, mit vagyok úgy oda érte.
Ekkor megkérdeztem tőle, hogy ő mit szólna hozzá, hogy ha én úgy játszanék a gyerekével, hogy fogok egy botot, és össze vissza verem? Vagy mit szólt volna ahhoz, ha a kutya nem hagyja magát és bizony rátámad a gyerekre?
Anyuka vérig sértődött, majd elmentek. Azóta sem láttam őket, hála Istennek.
Az ilyen idióta szülők fel sem fogják, hogy egyrészt az állat is érez fájdalmat és ez már bőven az állatkínzás kategória, másrészt a gyereknek simán baja lehet, ha a kutya/macska nem hagyja magát.
De ez nem csak kutyával/macskával van így. Ismerősöm egy 5 éves gyereket pofozott fel, mert olyan szinten szorongatta meg dobálta a hörcsögöt, hogy az sajnos nem élte túl.
4: "A kisgyerek ugyanis osztonosen csipkedve-utogetve-markolaszva kozelit."
Ezzel nem értek egyet. Az én két és fél éves kisfiam pl. mindig simogatni akarja őket.
Ez tényleg nevelés kérdése és nemcsak az állatokról szól. Gyerekpszichológusok mindig mindenhol elmondják, minden neveléssel foglalkozó könyv elismétli, hogy a gyereknek felolvasni, mondókázni, énekelni kell, és nem tévében, DVD-n, számítógépen mesét, filmet néznie. Ehhez képest 6-7 éves korra rengeteg gyerek mániákus tévénéző lesz. Mert ugye egyszerűbb leültetni a gyereket a "villanypásztor" elé, akkor egy órán át is csendben van és nem kell vele foglalkozni. Bezzeg milyen fárasztó egy órán át mesét, verset olvasni, mondani, énekelni neki! A sok feldolgozatlan képi élmény agresszivitást szül a gyerekben, a szülő meg nem korlátozza, mert ez a divatos nevelés manapság.
Eredmény: az ilyen gyerek mindennel és mindenkivel agresszív. A tárgyait rongálja, csapkodja, az állatot kínozza, a játszótéren más gyerekekbe köt bele.
Kérdező, szerintem jó lecke volt a gyereknek, meg a bunkó anyjának is a macskakarmolás. Az agresszivitása megmarad a gyereknek, de talán megtanulja, hogy legalább saját érdekében ne bántsa az állatokat. Anyuka majd akkor fog szembesülni, mennyire félrement a nevelése, amikor a gyerek kamaszkorában ővele lesz ilyen kíméletlen (nem fizikálisan, csak lelkileg).
Azert ha a macska megkarmolja a gyereket plane osszevissza az nem normalis.
En is lattam kisgyereket macskaval "jatszani" (megnyomkodta aztan orult hogy azt mondja hogy miau ha megnyomja, ja mint a kis nyomkodos jateka, farkanal fogva hurcolaszta oda vissza), de a macska nem bantotta a gyereket. Felnott macska legalabbis. Nyavogott szegeny, de turte. Kismacska mar volt hogy odakapott, de az is eppcsak a gyerek kezehez, olyat meg nem lattam hogy kisgyerekre ratamadt volna.
12.
Engem ideztel. Ket es fel evesen mar eljut idaig, de tovabbra is tartom, h az, h a ket es fel eves megfeleloen, finoman, szeretettel es gyengeden kozelit mar az allatokhoz, neveles eredmenye! Lehet, h nem is volt tudatos, csak osztonosen szoltal, beavatkoztal, peldat mutattal, amikor szukseg volt ra. Emlekezz vissza, milyen jelenetek voltak 8-11-15 hos kora korul...
Az en fiam is ket es fel eves. Kutyank, macskank is van. Ugy bujnak ossze, ugy simizi, ugy kedveskednek egymasnak, amilyet naptarakon latsz. De nem igy kezdodott, kozosen ertuk el nala es most mar szamara is ez a termeszetes.
A legnagyob probléma az, hogy ezek a szülők úgy vannak vele, hogy "az csak egy állat". Amiért nem tud beszélni az állat, hogy ez fáj, azért már nem is akkora baj, ha bántják. Vagy még rosszabb, az állat egy nulla, egy semmi, akibe bele lehet rúgni. Az ilyennek hiába magyarázod el, hogy az állatnak idegrendszere van, fáj neki, a te családtagod akár, úgy lesz vele, hogy "az csak egy kutya / hörcsög / aranyhak, majd veszel egy másikat". De ha már pepitában kérdezed, hogy örülnének-e, ha a gyerekkel lenne ez, akkor már "az már egy EMBER". Meg ugye ősanyu-üzemmód bekapcs, megfenyegették utyuluputyulu szememfényét...
Alapvetően nem a gyerekekkel van baj, mert bizonyos életkor alatt nem értik meg, hogy az, amit csinálnak, az állatnak fáj, ők tényleg csak "játszanak", próbálgatják a határaikat... mint amikor más gyerekek, felnőttek haját tépkedik stb. Csak sok szülő olyan, hogy mindent csinál, csak a gyereket nevelni ne kelljen, vendégségben meg "hát ő vendég, ő most pihen, vigyázzon a házigazda vagy annak a gyereke a gyerekre, vagy jól van az úgy, hogy Pistike tör-zúz" vagy ilyen ultraliberális, aki nem akar belegázolni a kis szemefénye lelkecskéjébe. Erre csak az lehet a megoldás, hogy mindenki beszól nekik, akikkel szemben ilyen viselkedést mutatnak. Csak sokan kerülik a konfliktust, ugye.
"Azert ha a macska megkarmolja a gyereket plane osszevissza az nem normalis."
A macska mondjuk pont a legrosszabb példa, mert nagy részük alapból elég akaratos és szeszélyes. Ideig óráig tűri a dolgokat, de sok macska még a normál simogatásnál is karmol ha már unja. Másrészt, akárhogy nézzük, kutya, macska, állatok többsége ösztön lény, és sokkal előbb odakap, nem fog mérlegelni mint egy felnőtt ember.
Az állatok is összetett lények, van amelyik bármit eltűr, és van amelyik a lánc hatótávolságán belül széttép, meg a kettő között vannak átmenetek.
Amúgy nem egy ilyen videót láttam már, ahol a kedves anyuka, apuka vidáman videózza hogy húzgálja a gyerek a kutya, macska farkát, aztán persze az állat védekezve odakap foggal, körömmel, és utána rögtön megy a sírás rívás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!