Ti nem féltek attól, ha a szüleitek megöregednek és betegek lesznek?
Az utóbbi időben egyre többet gondolok erre.
Habár még az szüleim még nincsenek 60 évesek sem.(47 és 54) évesek,de mostanában sokat gondolok arra mihez kezdek,ha betegek lesznek.
Az én életem is elég kilátástalan,nem áll stabil lábakon.
És egyre jobban aggódom azon mi lesz velük,ha nem tudok nekik segíteni.
27 vagyok még csak...
Úgy értem,természetes,hogy aki szereti a szüleit,félti a szüleit.
Viszont mi van akkor,ha valaki szülei betegek lesznek és a gyerek nem tud róluk gondoskodni,mert még önmagáról sem tud vagy csak nehezen.
Hatalmas nagy bűntudat lehet ez.
A családomban történt egy eset mostanában,ahol egy 60 közeli családtag beteg lett,és a gyerekei nem tudják vállalni a gondozását.
A körülményeket ismerve nem tudom őket elítélni,viszont nagyon rossz lehet ezt nekik megélni.
Én is félek,hogy egyszer ilyen helyzetbe kerülök.
Úgy értem,ha sínem lenne az életem,akkor nem rágódnék talán ezen annyira.Ugye még akkor is kezelhető a dolog,persze akkor is hatalmas teher.
De mi van akkor,amikor valakinek még önmagáról nehéz gondoskodnia,és ilyen teher szakad a nyakába?
Én sem vagyok teljesen egészséges...
Én féltem, hogy milyen lesz majd elveszíteni őket, mert sosem tudtam elképzelni az életem nélkülük.
24 éves voltam, mikor apukám majd' egy éves betegeskedés után meghalt. Az, amitől korábban féltem és korábban gondoltam erről a helyzetről meg sem közelíti a valóságot. Teljesen más fejjel gondolkozol olyankor és benne lenni nem olyan félelmetes és rossz, mint mikor "kivülállóként" belegondolsz. Persze utána mardosod majd magad, hogy tehettél volna többet is, de
1. magadnak nincs olyan, hogy "eleget tettem"
2. egy betegnek pedig nincs olyan, hogy "túl keveset tett értem.
Értsd: egy betegnek a világot jelenti az is ha csak mellette vagy, míg önmagadban úgy érzed, hogy ha lehozod neki a csillagokat se lenne elég.
nem ök tartanak el mint valami életképtelen rinya répet tehát nem izgulok ilyen dolgokon
keres munkát nem lesz ilyen gondod
Utolsó!Elég egyszerű,érzéketlen ember vagy!
A kérdés itt nem azon van,hogy eltartanak e a szülők vagy nem.
Hanem,hogy ha odakerül a dolog,akkor mit teszel,ha nem tudsz értük tenni semmit?
Nem csak az anyagiakról szól,hanem az érzelmekről,vagy arról,hogy látod,hogy magatehetetlenek,és nem tudsz rajtuk segíteni!!
A fent említett esetben is a gyerekek teljesen önállóak és soha senkitől egy fillért nem kaptak,szeretik az anyjukat,de azt mondják,hogy nem bírják elviselni látni azt,hogy szenved.
Vezető beosztásban dolgoznak,és nagy teher van a vállukon!
Utolsó!
Én ezért sem akarok gyereket soha részben.
Mert az a lehető legrosszabb kombináció,ha ezek mellett még gyereked is van.
Sokat gondolkodtam már ezen,és rájöttem,hogy nem éri meg az a kevés öröm a gyerekvállalásért,azokkal a drámákkal szemben,amik az idő múlásával járnak.
Szerintem a legtöbb ember ezekbe fiatalon bele sem gondol....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!