Szerintetek igaza van anyukámnak, hogy nem akar nekem adni zsebpénzt?

Nyiss saját bankszámlát. Vannak nagyon kedvezményes junior számlák és kérd oda a pénzt. Pont

Elképesztő, hogy gyakorlatilag ellopják a pénzed a nevelésed költségeire hivatkozva úgy, hogy nem létszükséglet. Nem te kérted, hogy megszülethess. Ők vállaltak és kötelesek etetni, ruházni és iskolázni 18 éves korodig. Aztán anyád fog csodálkozni, ha elköltözöl otthonról és többé hallani sem akarsz róla.

Ennek két oldala van:

1., ha valóban Te dolgozol meg érte, és amúgy meg tudtok élni a szüleid keresetéből, akkor az a TE pénzed!

2., a spórolásra(helyes gazdálkodásra) tanítást jobb minél hamarabb elkezdeni.

Én mikor koleszos voltam(94-98), 500 Ft-ot kaptam hetente(ebből 130 volt a buszjegy...). Igaz, csak Apám dolgozott, és nem nagyon jutott több. Na én aztán spórolós is lettem felnőtt koromra...A családtól nem sajnálok semmit, de magamtól szinte mident..Most már van saját házunk, kocsik(használtak), meg minden, de még most sem tudom "elengedni" magam rendesen.. Ez néha fura érzés...

nem tudom hány éves vagy, mivel nem írtad. de ha jól sejtem 18 alatt.

már ennyi idősen is lehet saját bankszámlád, de sajnos ehhez kell az egyik szülőd beleegyezése írásban.

én ezt ajánlanám. mert ennek nem sok értelme van,hogy suli mellett dolgozol, de a pénznek a tizedét nem látod.

nem szép dolog a szüleid részéről. ha már zsebpénzt nem adnak, hát ne adjanak. de a saját megkeresett pénzedet is megtartják... nekem lesülne a bőr a képemről,hogyha felnőtt létemre a középiskolás gyerekem megkeresett pénzére lennék így rászorulva..

amúgy meg ők vállaltak téged, legalább amíg megszerzed az első papírodat, kötelesek eltartani. de minimum 18 éves korodig. kapnak utánad adókedvezményt, családi pótlékot stb.. segít az állam is. neked nem feladatod őket pénzzel ellátni..

akkor már inkább koncetrálj a sulira. ha nem tudtok megegyezni a saját bankszámla kérdésben, akkor addig ne dolgozz. vagy keress olyat ahol kézben kifizetnek, nem utalnak.(fekete munka általában az ilyen.de átmenetileg jobb mint a semmi.)

Valahol rendjén lenne,amit csinál, de: ezt úgy kéne, hogy lányom/fiam, tanuljunk életet: nekem jön csekk, nálad ez bérlet, stb. tehát mondjuk ennyi nem a tiéd a munkabéredből. A fennmaradó résszel gazdálkodj, vagy bérlet helyett biciklizz, (...).

Mert az élet is ilyen, oké, hogy van x kiadás, de afelett ami marad, azt vagy elköltik az emberek, vagy nem.

Kérdés, mit csinál a fennmaradó összeggel, lehet, hogy előtakarékoskodik, csak nem mondja, mert feleslegesnek látja a vitát?

Azt hol látod, hogy átlagos szinten álltok? Mert én ott, hogy mennyi marad a fizetés(ei)mből, ergo bele kéne látnod a családi kasszába, hogy mennyire merül ki hónapról hónapra.

Nyitass valamelyik szülőddel magadnak egy bankszámlát, kapsz mellé egy junior kártyát, aztán oda kérd a fizetésedet.

Egyébként itt a kérdésfeltevés is helytelen: te nem zsebpénzt kérsz, hanem a munkával keresett pénzedet. Nem is értem miért dolgozol, ha te semmit sem látsz belőle.

Ha tényleg nem álltok az anyagi csőd szélén anyagilag, akkor semmi értelme sincs annak, amit az anyád csinál.

Én sosem kaptam zsebpénz, sajnos nem kegyetlenségből, hanem mert kenyérre is alig jutott, viszont amikor elmentem 17 évesen nyári munkára, egy fillért nem kértek el belőle, csak annyi tanácsot adtak, jól gondoljam meg, mire szánom, középsuli után pedig már elköltöztem otthonról, (minden harag nélkül, egyetem messze volt, önálló életet kezdtem), viszont ha hétvégén hazalátogattam, sosem kérték, hogy most adjak be, mert ott vagyok egy-két napot, nekem se jutott volna eszembe, amikor ők jöttek kirándulni hozzám az albérletbe és ettek, mindent használtak ott. Család voltunk és tiszteltük egymás gazdálkodását, a pénzen sosem vesztünk össze...

Azt a pénzt, amit keresel, nem nekik kéne kezelni, hanem magadnak, szerintem.