Ha egy gyerek súlyos akár halálos betegségét titkolja a szülő előtt és mégis kiderül és a szülő támadva reagál hogy miért nem mondtad el akkor nem inkább el kéne gondolkodnia hogy na miért nem mondta el?
A szitu annyi hogy egy gyerek (már nem annyira gyerek 20 de a szüleivel él még) nagyon súlyosan megbetegszik. Daganatos betegség kívülről nem látszik de komoly kezeletlenül halálos. A gyerek titkolja el nem mondaná ha agyonvernéd se. De aztán jön egy rosszullét egy ájulás mentő stb és kiderül hogy nem egy múló rosszullét. És kiderül hogy már egy éve diagnosztizálták és egy éve kéne műteni de nem ment a gyerek mégpedig azért nem mert a betegséget még el lehet titkolni de egy kórházi műtétet már nem.
És a szülő reakciója: támadás. Düh. Hát miért nem mondta el? Hát hogy képzelte? Na jöjjön csak ki a kórházból! Na adok én neki olyat hogy mehet is vissza mert agyonverem! Hát mi az hogy titkolja?
Vajon a szülő ezzel nem fogja fel, hogy valóban ez volt az utolsó (utáni) csepp a pohárban ezek után a gyerek soha többet semmit, de semmit a világon nem fog elmondani, ha volt is valami kis bizalmi viszony, valami halovány kis hidacska, ezzel vége kész? Bizalmi szint 0.
Vajon a szülő nem gondolkodik el azon hogy azzal hogy a gyerek nem mondta el hogy kvázi halálos beteg, az egy olyan mérgezett viszonyt mutat hogy el kéne gondolkodni de nagyon vajon miért alakult ez ki? Vajon hogy lehet hogy a gyerek szó szerint inkább meghal de akkor se mondja el a baját?
válasza:Az,hogy nem mondod el a szüleidnek,nem feltétlenül helytelen. Az az érthetetlen,és mérhetetlen ostobaság,hogy 20 évesen azért nem műtteted meg magad ,mert félsz ,hogy a szüleid megtudják.. Agyilag kb ilyen 8-9 éves gyerek szintjén van a logika .
Most aztán jól megmutattad nekik ,csak lehet,hogy ezért az életeddel fizetsz .
Igen,jogod van megtagadni a kezelést. Ha meg akarsz halni 20 évesen,pedig élhetnél,ahhoz is jogod van .
De azzal az indokkal,hogy egy műtétet nem lehet eltitkolni ? Felnőtt ember vagy ... nem csoda,hogy a szüleid így reagáltak,ostoba és gyerekes viselkedés, én is pont ugyanígy reagáltam volna,nyilván félnek és aggódnak,hogy meghalsz.
Agyatlan ...
válasza:Kérlek szépen nagyon figyelj rám! Én csak azt kívánom ha beteg vagy mensd magad.
Nem azért, hogy a szüleiddel élj. Nem azért, hogy nekik jó vagy rossz legyen. MAGADÉRT! Ahogy most gondolkodsz az egy lánc. Szépen pakolgattak rád gyerekként minden sérelemmel egy egy láncot, te is raktál magadra eleget.
Majd ott álsz, érzed milyen nehezek s körbeállnak s dühös vagy mert ők s más nem látja, nem érzi milyen terhet cipelsz.
Mintha már lélegezni is nehéz lenne.
Közben ott egy betegség amit az élet dobott, ha ilyen nehéz neked hát vagy halj bele s add fel vagy szabadulj meg a láncaidtól s Élj!
Nagyon sok ideig ültél a békjók alatt s vártad "vegyetek észre!" De sajnos valamiért nem ment eszerint. Így egyet tudsz tenni. Te érzed, látod a saját fájdalmad láncait azokat le is tudod tehát venni! Ami évek alatt halmozódott fel nem tudod egy pillanat alatt de lassan, egyesével leveheted. Ehhez pedig idő kell. Add meg magadnak az időt. Nem azért, mert ha megszabadulsz a fájdalomtól mi lesz a szüleiddel. Azért, hogy neked jó legyen. Ne mérgezd a lelked. Hogy szabadabban lásd mennyi minden vár téged amik csak a te tapasztalataid, élményeid, érzéseid lesznek. Nem az a négy fal közé beszűkült világ amiben most gondolkodsz, hanem minden más.
Hogy ki vagy te, mik az álmaid. Öleld meg a levegőt s napfényt, járj kezelésre, sokat természetbe. Érezd a csontodig, hogy élsz s ez jó! Így nem tehetsz szemrehányást magadnak akármi fog történni. Ha nem tudod megoldani a gondjaid a szüleiddel akkor most csak hagyd a fenébe s magadra gondolj. De ehhez idő kell, amit senki nem tud adni neked ha te nem hagyod.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!