Ha egy gyerek súlyos akár halálos betegségét titkolja a szülő előtt és mégis kiderül és a szülő támadva reagál hogy miért nem mondtad el akkor nem inkább el kéne gondolkodnia hogy na miért nem mondta el?
A szitu annyi hogy egy gyerek (már nem annyira gyerek 20 de a szüleivel él még) nagyon súlyosan megbetegszik. Daganatos betegség kívülről nem látszik de komoly kezeletlenül halálos. A gyerek titkolja el nem mondaná ha agyonvernéd se. De aztán jön egy rosszullét egy ájulás mentő stb és kiderül hogy nem egy múló rosszullét. És kiderül hogy már egy éve diagnosztizálták és egy éve kéne műteni de nem ment a gyerek mégpedig azért nem mert a betegséget még el lehet titkolni de egy kórházi műtétet már nem.
És a szülő reakciója: támadás. Düh. Hát miért nem mondta el? Hát hogy képzelte? Na jöjjön csak ki a kórházból! Na adok én neki olyat hogy mehet is vissza mert agyonverem! Hát mi az hogy titkolja?
Vajon a szülő ezzel nem fogja fel, hogy valóban ez volt az utolsó (utáni) csepp a pohárban ezek után a gyerek soha többet semmit, de semmit a világon nem fog elmondani, ha volt is valami kis bizalmi viszony, valami halovány kis hidacska, ezzel vége kész? Bizalmi szint 0.
Vajon a szülő nem gondolkodik el azon hogy azzal hogy a gyerek nem mondta el hogy kvázi halálos beteg, az egy olyan mérgezett viszonyt mutat hogy el kéne gondolkodni de nagyon vajon miért alakult ez ki? Vajon hogy lehet hogy a gyerek szó szerint inkább meghal de akkor se mondja el a baját?
"""A szülőket megértem, valóban a kétségbeesés és a tanácstalanság uralkodhat bennük :-("
Hát remélem is. Bolonduljanak bele azt kívánom."
Kérdező, azt kívánom, hogy ne halj meg, ellenben legyél majd szülő és tapasztald meg, amit most csinálsz (ha igaz a történet).
Tudod, mit, mégsem... ÉN NEM VAGYOK ILYEN GONOSZ...
Csúnya "játszma", amit játszol (akár igaz a történet, akár nem) :-(
Első vagyok.
Köszönöm az egyetértést.
Kérdező: igen, az ő joga. Jogod van kezest megtagadni, és vállalni a sorsod. De más erre adott reakcióját ellenük fordítani, ez manipláció. A szülők teljesen érthetően viselkednek, a kétségbeesésé és a tehetetlenség érzése sokszor jön elő düh formájában. Valójában egy ujjal sem tudnának bántani, vagy ártani neked, csak érthetetlen, ahogy minden normális ember számára is, hogy miért kell egy rossz szülő-gyerek viszony miatt ekkora cécót csinálni. Bevállalni a halált.
Műtétet nem lehet eltitkolni. Igen, igaz, ha együtt él a k a szülőkkel. De 20 éves, mondhatja az nekik, figyeljetek, nincs szükségem a pesztrálásra, légyszi ne legyeskedjetek a téma körül. Vagy valami.
Erre nem az a megoldás, hogy "annyira vállalok velük közösséget, hogy inkább nem szólok egy szót se". Ez a legjobb esetben is súlyos pszichés probléma a gyerek részéről, normális ember ugyanis két kézzel kap az egészsége és az élete után. Én is azt látom, ez inkább rituális büntetés a szülőknek valami olyan miatt, amiről lehet, hogy nem is tudnak, mert a gyerek nem vette volna 20 éves létére a fáradságot egyszer se, hogy leültesse őket és elmondja a baját, vagy valahogyan értésükre adja azt. Nem, inkább úgy üzen, hogy hagyja magát meghalni. Pff.
#12
Mindig beelőzöl és leírod, amit én akarok :D (6-11 vagyok)
gépelési hibák - nekem is csinál olyant a gépem, ha túl gyorsan írok :-)
Kérdező: ha ennyire "gonoszak" a szüleid, akkor hogy-hogy még most is náluk laksz? Miért nem mentél el dolgozni és különálló életet élni, önállóan lábra állni? Ha ennyire elviselhetetlenek, akkor én már rég elmenekültem volna - bár azt még mindig nem tudjuk, mit vétettek ellened?
# 14 gyorsan is írok, meg állandóan malmozik a gépem a háttérben, így nem is jelenik meg azonnal, amit beírtam, és ha megjelenik, hiányos. Nagyon fura.
Hogy nem költözött el, az egy dolog, nehéz ügy, bár ha nagyon nem bírom a szüleimet és a környezetemet, megoldom. De még ha nem is sikerül, lehet velük beszélni, el lehet határolódni tőlük, én is megtettem bizonyos esetekben, na de legyen akármilyen rossz a kapcsolatom velük, azért az életemet nem áldozom fel egy ilyen viszonylag kicsinyes dolog miatt. Ez kóros gondolkodás, lehet azt hinni, a gyerek "nyer", de nem, mindenki veszít, a gyerek a legtöbbet.
Nem mindenkinek van lehetősége elszakadni, gondolom ezért nem költöztél el kérdező.
Amúgy ha én rákos lennék akkor ugyanúgy gondolkoznék mint te.
Mekkora egy roncs vagy.
Szégyen gyalázat,ha ennyire szar szülők, hogy annyira bántottak, hogy azzal bünteted őket, hogy meghalsz.. Lehet fellélegeznek!!! Hiszen eddig sem szerették és te még mindig a nyakunkon élsz. Szóval elképzelhető, hogy hiábavaló az önsanyargatásod és csúnya látvány ám egy daganatos kezelést nem kapó ember halála, lefogy, megtagadja az ételt, "ébren" alszik, mintha nem lenne itt, de mégsem alszik... Aztán lesznek tiszta pillanatok, amikor nem fogod felfogni, hogy haldokolsz és nosztalgikus terveket fogsz szőni előre.
Láttam két rákost meghalni otthon, ők kaptak kezelést és mégis szörnyű volt.
A világon a legjobban a nagypapámat szerettem! - mégis miután egy év alatt láttam a leépülést és bárhogy ápoltam nem segített semmi.. Szinte megkönnyebbültem, hogy nem szenved tovább.
Ha viszont a szüleidet érdekli a sorsod és fáj nekik.. Akkor lehet csak te vagy önsajnáltató élősködő nyomorék. Kb olyan szintű mint a tegnapi "anyukák mit szólnátok ha a 25 elmondaná, hogy sosem volt boldog.."
KÉRDEZŐ!
1, Nem kötelező 20 évesen otthon élni.
2, Ha otthon élsz, nyilván azért, mert nincs pénzed magad eltartani.
3, Ebből következik, hogy azok a szemét szüleid eltartanak.
Ki nem állhat az olyan embert, aki felnőtt, de a hibát csak és kizárólag másban látja, magában soha. Tudod mit? Legyél inkább öngyilkos, mindenkinek jobb lesz.
Én teljesen más szülő vagyok,mint az első válaszoló leírja.
Én mikor megtudtam,h nem mondott el olyan dolgot,amit feltétlenül nekem a szülőjének kellett volna elsőként elmondani szerintem, én teljesen kiakadtam és pont nem kiabáltam,mert úgy gondoltam ennyire nem bízik abban,hogy én segítek?Kérdeztem magamtól,hogy rossz anya vagyok,felülbíráltam magam,hogy sokkal odafigyelőbbnek kell lennem.
SOha,de soha nem kiabálok ha baja van,nem fogom a saját félelmemből,ami persze nagyon is van,még súlyosbítani a helyzetem és mivel nekem pont ilyen szüleim voltak annyira átérzem a helyzeted.
Légyszíves küldj privátot mid van,hátha segíteni tudok neked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!