Vesztetek már össze ilyen durván az édesanyátokkal?

Nem tudom, te milyen emberekkel vagy körülvéve, 13-as, de ha valami nem tetszik a felnőtt lánynak, akkor azt intelligens kommunikációval meg lehet oldani. Az, amit az anyja fejéhez vágott, igen távol áll ettől.

Ez a hülyeség meg, hogy "anyuci vérszemet kap", ha a lánya bocsánatot kér a minősíthetetlen beszólásáért - atyavilág, te mégis hol nőttél fel?

# 9/14 Időpont tegnap 23:00

"Szerintem te vagy gyengeelméjű."

Rendben, én vagyok az. Ezt a témát akkor ezzel lezárhatjuk, igaz?

"Nyilván nem haragszol anyádra,emiatt nem tartod vele tovább a kapcsolatot ugye?"

Nyilván jobban tudod hogy én mit érzek, mint én magam.

Van ilyen.

Ne zavarjon, hogy leírtam, hogy nem hogy nem haragszom, de kifejezetten sajnálom, csak éppen nem vagyok hajlandó eltűrni az ok nélküli bántásait,ami nem csak nekem esik rosszul, hanem a páromon is lecsapódik. Az utolsó csepp az volt, amikor szegény ült ott szó nélkül, és hallgatta az anyám őrjöngését, és közben elkezdett a könnye folyni. Akkor álltam fel, és szó nélkül eljöttünk.

Nem haragszom rá, de nem vagyok hajlandó minden alkalommal már reggel gyomorgörccsel kelni, mikor menni kell hozzá, és azon idegeskedni, hogy milyen rohama lesz éppen.

"Ez a leányzó ugyanolyan szemétséget vágott az anyja fejéhez,amit a te anyád a tiedhez."

Néhány "apró" különbséget nem vagy képes felfogni:

- A kérdező egy folyamatos provokáció és bántási folyamat végén elvesztette az önuralmát, és csúnyán vágott vissza, amiért most rosszul érzi magát. ( Ezért is írta ki a kérdést.) Engem az anyám úgy bántott meg tudatosan, sokadszor, hogy én arra semmi okot nem adtam (sőt!), csupán én vagyok már az egyetlen ember, aki rányitja az ajtó, ezért engem bánt. És ő nem érzi magát rosszul, eszébe sem jut elnézést kérnie, mint ahogy eddig egyszer sem tette. Eddig az volt a forgatókönyv, hogy eltelt pár nap, és utána úgy tettünk, mint ha semmi sem történt volna.

- Azért van egy árnyalatnyi különbség ( amit kb. 70-es IQ felett mindenki felfog), aközött, hogy valakinek azt mondom, hogy kívánom a halálát, és aközött, hogy ha azt mondom, hogy nem megyek el a temetésére.

- "és akkor azért,mert valamiért utálja a pasiját, amire nyilván megvan a magyarázata,akkor dögöljön meg!" _ Nem azt mondta, hogy dögöljön meg. Egy anya pedig ne szeresse és ne utálja a lánya pasiját,mert nem az ő pasija! Egyszer mondja el a véleményét, de utána ne akarja az akaratát a lányára erőltetni. Ő megkérdezte a lányát, hogy ki legyen az apja?

Nem azt mondta a lányának, hogy még a temetésére se megy el, ha nem dobja ki rögtön a pasit. Közölte, miszerint nem a lányához való - hogy te is értsd, ez nem uszítás, hanem véleménynyilvánítás. Értelmes emberek erre azt válaszolják, hogy nem értenek egyet, esetleg kérik, hogy ezt többször ne mondja el.

Remélem, így már világos, de ha még mindig nem érted, szívesen elmagyarázom a véleménynyilvánítás, az uszítás és a gyalázkodás, szándékos sértés közötti markáns különbséget.:-)

#17, javaslom a kérdés újra olvasását, kétlem, hogy

1, anyucika csak annyit mondott volna, hogy véleménye szerint nem a Kérdezőhöz való

2, hogy ne lett volna előzőleg x-szer megkérve, hogy a témában tartózkodjon lehetőleg a véleménye állandó szajkózásától.

Abból ugyanis, ha anyuka annyit mond, hogy "figyelj, talán már mondtam, szerintem ez a fiú nem hozzád való" soha nem lesz egy ekkora balhé.