Miért ilyen az anyukám? Miért akar nekem rosszat?
Bocsi, hosszú lett!
Anyával amióta megszülettem, azóta rossz a kapcsolatunk, az utóbbi időben pedig még rosszabb lett. Karácsonykor volt egy kisebb vitánk: én a konyhában voltam, mert párom családjának akartam egy kis sütit sütni szentestére, késésben voltam már, fáradt is voltam és szerettem volna végezni, hiszen egész nap rohangáltam. Mondtam anyának, hogy ne lábatlankodjon már a konyhában, egész nap itthon van, miért pont most (kicsi a konyha). Erre megsértődött, elvonult duzzogni. Amikor kész lett a süti, gondoltam, viszek neki kóstolót. Azt mondta, nem kell és földhöz vágta. A válaszom az volt, hogy más családokban éheznek, nem kellene az ételt dobálnod. Mire továbbra is pufogott és elkezdett veszekedni velem. Sajnos mi olyanok vagyunk, hogy tűz és víz, pont ellentétei egymásnak. Ha ő elkezd veszekedni, akkor ugyan megpróbálok nyugodt maradni, mint apa szokott, de olyankor rátalál a gyenge pontomra. Ami jelen esetben a párom volt. Lekicsinyítő jelzőt használt a személyére, mint pl Béluska. (Nem ez a rendes neve.) Szóval itt bennem is felment a pumpa és mondtam neki, hogy azért jó lenne, ha egy felnőtt, krisztusi korban lévő férfiról nem beszélne ilyen lekezelően. Páromért én tűzbe is megyek, benne megtaláltam a másik felemet. Rendes, van egy hitelmentes háza, a fizetését nem kótyavetyéli el, a számláján a keresztlányainak van félretéve pénz és már felhozta, hogy mi is összeköltözhetnénk és szeretne tőlem előbb-utóbb gyereket is, akinek szintén gyűjteni fogunk majd egy külön számlára pénzt. Na mindegy is, nem ez a lényeg, hanem, hogy én bepöccentem anyám viselkedésén és elkezdtünk veszekedni. Kb úgy, mint két tíz éves, pedig esküszöm én csak jót akartam azzal a linzerrel és a barátom is nagyon jó anyához, nem értettem, miért kicsinyítette le. A vége az lett, hogy megtépett, megvert, leverte a szemüvegemet is. Amikor apa hazajött, azt adta be neki, hogy én vertem meg őt, mert a védekezésem nyomán lett egy pár foltja meg sebe... (ő alapból gyorsan lilul.) Én nem vertem meg az anyámat, szerintem a védekezés az nem keverendő össze a veréssel. Tudom, nem kellett volna belemennem a játékába, mert csak rosszabbul jártam, de általában addig csinálja, amíg ki nem robban a vita. Tehát, ha én próbálok nem figyelni rá, akkor ő bejön a szobámba és fújja a magáét. A házmesternőnek is elpanaszolta, hogy én megvertem, mikor ez nem igaz. Aznap este sírva hívtam fel a barátomat és utána nem is karácsonyoztunk otthon, csak másnap mentünk nagyiékhoz. Anya egyébként a mai napig azt hiszi, hogy én vertem meg. Még apával is képes volt összeveszni, hogy ezt a "k.va kölyköt védte." Követelőzött neki, hogy kéri azt a pénzt, amit nagyimtól kaptak és ő elmegy szállodába. Hozzáteszem úgy, hogy akkor még nem dolgozott. Az a pénz a számlákra lett kérve. Anyám szerint apa volt a rossz, mert nem adta oda a pénzt, sőt apa soha nem is ad neki pénzt, hogy ruhát vehessen vagy bármit. És, hogyha apa egy órával később ér haza munkából, akkor biztos valami nőnél van. És, hogy biztos elitta a pénzét holott anyám is tudta, hogy apa csak kajára szokott költeni. Apa egyébként egy nagyon higgadt ember, általában, ha nincs munkája, ül az asztalnál és fejti a keresztrejtvényét. Anya meg folyton menne apa pénzéből színházba, moziba. Januárban kiharcolta, hogy menjenek el az állatkertbe és a kilátóba, mikor azon az ominózus napon úgy beszélt apával, hogy "Add ide a pénzt! Kérem a pénzt! Adjál pénzt!" Párom először nem akart hinni nekem. Azt hitte, túldramatizálom anyám viselkedését, de nemrégiben nálunk volt és egy kisebb, tíz perces beszélgetés után meg is alkotta a véleményét anyámról, aki a következő sztorit próbálta beadni neki: van egy nő, aki állítása szerint hívogatja, zaklatja, sms-eket ír neki, hogy hagyja békén a családját stb. És anya megpróbálta bemesélni barátomnak, hogy ő már járt is a rendőrségen aznap, de nem akartak foglalkozni az üggyel. (Barátom ott dolgozik.) Na mindegy, neki is meg nekem is azonnal leesett a tantusz, hogy itt valami nem stimmel. Mert végül is egy nő mikor ugrik a másik nő torkának? Ha az valamilyen úton-módon belekontárkodik az életébe. Szóval anyám vagy megcsalta apát vagy meg akarta csalni és ez kitudódott, ő pedig szépített a dolgokon. Barátom, amikor kimentünk cigizni kérdezte is egyből, hogy most tényleg hülyének akarja-e nézni? Azóta apa is másképp viselkedik anyámmal. Születésnapján is ellökte magától, tehát biztos, hogy volt valami kavarás. Amin igazán megsértődtem ma az az, hogy elmentem ugyanannak a gyárnak a csarnokába dolgozni, ahol ő is dolgozott 6-7 évig, az alá a műszakvezető alá, aki neki is volt a műszakvezetője és jóban voltak. Kértem, segíthetne nekem, hogy Z. valami könnyű sorra rakjon, hogy biztos bent maradhassak, mert barátommal össze akarunk költözni és nagyon kellene a pénz. Erre mondta, hogy nem könnyíti meg a dolgomat, nem ad protekciót, neki sem volt, tanuljam meg milyen ez. Értitek? Annyi lenne, hogy beszélget egy kicsit Z-vel akár a facebookon is, csakhogy segítsen és semmi. Pedig aztán tényleg nem kértem 18 éves korom óta tőlük semmit a kaján kívül, mindig mindent magamnak álltam a diákmelós fizumból. Csakhogy az utóbbi időben már nem vagyok diák, most egy darabig nem volt munkám, még egy hónapig nem lesz fizetésem és így se kérek semmit. Mondjuk szükségem lenne egy rexonára, mert kifogytam, kb 500 forint. Nem kérek, mert tudom, hogy nincs pénzük, barátom azt mondta, hogy nyugodtan levehettem volna a polcról, mikor voltunk múltkor vásárolni, mert amikor volt pénzem, én is segítettem rajta, de a büszkeségem nem engedi. Ami pénzt kapok nagyimtól, azt is buszjegyre költöm, hogy ki tudjak barátomhoz menni meg most vettem egy városi bérletet. Egyébként már alig vagyok itthon, szinte mindig barátomnál és sose értem anyám viselkedését. Nekem mindig van munka barátomnál, ketten állandóan takarítjuk a házat, meg most majd a kertet fogjuk csinálni, ha jön a jobb idő. Ő sose tudja elfoglalni magát. Nem főz, nagyihoz járnak ebédelni. Mindig színházba, moziba szeretne járni, mert unatkozik. Most elhelyezkedett egy turisztikai központban takarítóként, de már szóltak neki ma, hogy nem kell menni és tegnap se kellett. Szerintem ez a munkahelye se lesz sokáig. Miért viselkedik így? A szülinapomat is tönkre tette, a családi ebédnél folyton próbált középpontban lenni, egy-kétszer be is szólogatott. Barátom előtt nyalizott, hogy reméli, hogy majd idén többet fogunk sütni-főzni, és szeretjük majd egymást, és, hogy nem leszek hülye (?), de pár nappal később már kva voltam... Mostanában pedig mindenbe beleköt. Ha elöl hagyok valamit, ha nem rögtön mosogatok el egy tányért és, hogy miért nem takarítom ki az egész házat, mikor lassan már nem is itt élek csak 1-2 napra jövök haza a héten. Pedig tényleg mindent meg szoktam csinálni.
22/L
Azt még hozzáteszem a karácsonyos sztorihoz, hogy amikor már nem bírtam anyámmal, elkezdtem segítségért kiabálni és ezt meghallotta az alattunk lakó idős hölgy. Feljött, megkérdezte, mi a baj. Anyám pedig rávágta az ajtót és kiabálta, hogy "Megmondtam már magának, hogy ne pofázzon bele a dolgomba!" Egyszer nyáron is lement hozzá és kiverte a hisztit, mert a hölgy panaszkodott neki, hogy hangosan szól a zene a házban, rám fogta, mikor én csak aludni jártam haza akkoriban. De anya feljött és mondta, hogy "Most megmutattam ennek a vén banyának!" És elkezdett ugrálni is, hogy idegesítse...
Én nem értem, anyám egy pszichiátriai eset. Másoknak mindig tudott nyalizni világ életében, mások gyerekeit szerette, a sajátját nem. Most sem akart jót, hogy jó helyem legyen a gyárban. Mindig csak azt tudja hangoztatni, hogy ő etetett, ő nevelt, ő vitt orvoshoz és miért van az, hogy nagyapáékat, apát, páromat tisztelem őt meg nem? Minden igaz, amit felsoroltam, ezeket tényleg megtette, de amikor 2,5 évig depressziós voltam (nem családi ügy), akkor kiröhögött, hogy ugyan már én mitől lennék depressziós.. Abban sem segített. Ha segítséget kértem, vagy tanácsot, inkább elvonult telefonálni. Sose figyelt rám száz százalékosan, mindig a telefonját nyomkodta és féltékeny volt, hogy a barátnőjét jobban szerettem. Kisebb koromban is, ha családi rendezvény volt, mindenkinek a gyereke odabújhatott az anyjukhoz, csak az enyém lökött el magától, de a más ölelését szívesen fogadta. Emlékszem, egyszer csinálni akartam neki anyák napjára egy bársony könyvecskébe emlék-albumot, amibe beleragasztottam volna a fényképeinket és anyákkal kapcsolatos idézeteket írtam volna, de kikelt magából, hogy miért foglalkozom ilyesmivel... És még sok más dolog, de már tényleg nagyon hosszú lett, csak ez így kijött belőlem. Jól esett kiírni magamból.
Huhuhúúú, Te nagyon pörögsz :D
"Mondjuk szükségem lenne egy rexonára, mert kifogytam, kb 500 forint. " hát itt végem volt :DD
22 évesen azon kel picsogni hogy mi volt gyerek korodba,
költöz el és ne az interneten pocskondiázd az anyádat
én is vernélek ha ilyen hisztigép lennél
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!