Miért nem gondolnak arra, hogy amiért mindenem megvan, igenis boldogtalan vagyok? Hogy hozzam ezt helyre?
Kívülről tökéletesnek tűnik az életem/életünk. Boldognak gondolnak, akinek a legnagyobb gondja az, hogy időben odaérjen a szépségszalonba.
A családom is így gondolkozik rólam. Én vagyok az, aki a különköltözés után jól helyezkedett és gondtalan az élete. És már elegem volt, hogy még a saját szüleim is beszólogattak és elmondtam anyának, hogy az életem egy hazugság, egy jól berendezett kirakat. Azt hittem, hogy megérti és befejezi ezt az egészet, de nem így történt. Most azt hallgatom, hogy miért hagyom ezt... Szóval már megbántam, hogy hozzá fordultam és nem maradtam csendben.
Nem értem, hogy miért nem tud segíteni, vagy egyszerűen hallgatni és ez nagyon rosszul esik.
Konkrétumok nélkül nehéz segíteni. Miért érzed magad boldogtalannak? Mi az, amibe belekerültél és úgy érzed, nem tudsz változtatni rajta?
Azzal én is teljes mértékben egyetértek, hogy a boldogság nem jár együtt az anyagiakkal, de ez a leírás nagyon homályos. Ha többet írnál, nagyobb eséllyel tudnánk tanácsot adni.
Szóval semmi konkrétat nem írsz.
Egyébként se lehet változtatni. (na, ilyen nincs egyébként)
Akkor minek írták ki kérdést?
Hozzászólásgyűjtő kamu?
Nincs gyerekünk.
Egyszerűen csak egy színjáték a házasságunk, semmi több.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!