Szerintetek ez belefér a "normális" büntetés kategóriába?

"Azért szóltak rám, mert kajás kézzel bele-beletúrtam a hajamba, és pl. májkrémes lett a hajam. nem voltam jó gyerek, sokszor tényleg direkt rosszalkodtam"

Ha szerinted "elhibázott" volt apukád nevelése, mert hiába szólt rád ezerszer, te direkt rosszalkodtál,

akkor most végy elégtételt azzal, hogy minden találkozáskor bemájkrémezed a hajadat, és úgy mész apukádhoz.

Az utcán is mindenkinek mond el, hogy te nem vagy beteg...

Most csúnyán le leszek pontozva, de én nem értem, mi akkora probléma ezen... látom, hogy kb. senki szerint nem normális, és sokan durvának tartják, szóval gondolom, hogy az én készülékemben van a hiba. De akárhogy próbálok belegondolni, agyalok rajta, nem látom, hogy ezen mi olyan brutális. Nem egy sötét szekrénybe lett bezárva 3 napra étlen-szomjan, csak a kezeit nem tudta mozgatni 10-15 percig... Nem szeretnék gyereket, szóval ne féltse őket tőlem senki, és nem vágyom oltogatásra sem... de én nem tudom elképzelni, hogy miféle hatalmas lelki sebet meg traumát okozna ez egy gyereknek. Szerintem ha mindenben ilyen életreszóló traumákat látnék és így nevelnék gyereket, akkor egy igazi életképtelen kis szerencsétlen nebáncsvirág lenne belőle. :S Meg ha egyszer ezerszer megkérem a gyereket, hogy ne tegyen valamit, ő meg már csak azért is csinálja, akkor azt valahogy szankcionálni kell, nem? Nyilván el kell neki magyarázni a dolgot egyszer, kétszer, százszor, de azért nem értelmi fogyatékos, csak gyerek. És ha már nyilvánvalóan azért folytatja, hogy velem b..sz@kodjon, akkor valamit csinálni kell. És egy mai liberálisan "nevelt" gyerekekre hiába szólnak rá, h álljon fel az asztaltól, magasról tesz rá, ha menni akar megy, ha maradni akar, marad. Mert hát neki ugyebár ugyanolyan - sőt lassan több - jogai vannak, mint egy felnőttnek, de kötelessége semmi. Pl. ha a tanár elvárja, hogy órán üljön le, akkor szegény korlátozva van a szabadságjogában vagy a fene tudja milyen jogában. Na mindegy, a lényeg, hogy én próbálom, de esküszöm nem látom, hogy ez miért ne férne bele.

Bocsi kérdező, offolnék egy kicsit: Az egyik válaszoló által linkelt óvónős sztorinál még csak-csak megértem, hogy az óvónő az nem szülő, tehát kevesebb joga van a gyerek felé, mint a szülőnek. De akiknél ez kiveri a biztosítékot, azok szerint mi a megoldás ilyenkor? Nem provokálásból, hanem komolyan érdekel. Ha a gyerek bántalmazza a társait, a szóra nem hallgat, sarokba nem áll mert csak, és folytatja, mert csak, mert ő a gyerek (és a mai társadalom többsége szerint neki mindenhez joga van), akkor mi a megoldás? Ha bezárja egy másik szobába a többi gyermek védelmében, az jó? Mert akkor ugye a mozgásban nincs korlátozva. De akkor meg ki van rekesztve, biztos az is sért valamit. Ja, meg hát ha sz.rik az óvónőre, aki beküldi oda, akkor ugye meg kell fogni és be kell vinni, azért meg már feljelentik. Szóval és h..lye vagyok, és tényleg nem értem ezt, de ha valaki elmondja a megoldást, azt megköszönöm.

Kérdező, tényleg beteg vagy.

Éspedig azért, mert egy ötéves korodban történt ilyen esetet felnőttként még számon tartasz és számon kérsz apádtól.

Tényleg nem volt helyes, de ezt kb. másnapra le kellett volna rendezned magadban.

Hogyha dédelgetsz magadban minden ilyen szintű bántást, akkor a magad életét teszed tönkre. Döntsd el mit akarsz: boldogan élni, vagy állandóan sérelmeidet emlegetni.

"Ha a gyerek bántalmazza a társait, a szóra nem hallgat, sarokba nem áll mert csak, és folytatja, mert csak, mert ő a gyerek (és a mai társadalom többsége szerint neki mindenhez joga van), akkor mi a megoldás?"

De itt csak a haját fogdosta az adott gyerek.