Mit csináljak, ha anyám folyamatosan kibeszél a jelelenlétemen kívül, vagy a jelenlétemben? 14/L

Szerintem semmit..én anyám is ilyen..anya-lánya beszélgetés is ott köt ki hogy akkor is neki van igaza én vagyok a szar.

13/L

Jaj, kislány... akinek diplomája van, az még lehet primitív. A diploma nem ad neveltetést, emberi tartást, érzelmi intelligenciát - mint anyádnál is látható ezek erős hiánya.

Anyádra rá KELL szólni, ha kibeszél bármit is rólad, és tessék szépen lázadni! (valamint tessék szépen zárni felé az információkat: nem kell neki mindneről tudni!) Van neked akaratod, nemde? A tinédzserkor a lázadásról szól, azaz arról, hogy lelkileg is le tudj válni anyádról. Vagy olyan akarsz lenni, mint ő?

Anyád otrombán viselkedik, te is tudod, mi is tudjuk. Tedd, amit javasoltam: ne adj neki indóformációt, ha nyílan megaláz azzal, hogy kilocsog másnak rólad bármit is (ami egyébként én-törés! és egy nagyon durva agressziófajta), akkor keményen meg kell neki mondani, hogy ha még egyszer ilyet tesz, nem állsz vele többet szóba.

Apád hol van? Nem tudja anyádat helyretenni és megvédeni tőle tőled?

Ha nem helyeselsz minden második mondnatánál és ordítozik, akkor szépen fogod magad, és egy szó nélkül kisétálsz a szobából. Ostoba, hisztis emberrel úgy kell bánni, mint egy hisztis gyerekkel: amikor hisztizik (mint anyád), azonnal IGNORÁLNI kell.

Egy cipőben evezünk. Engem a keresztanyámmal/unokatesómmal beszélnek ki. Mikor vissza jut a fülembe egy téves hír, annyira felidegel, hogy rendesen gyűlöletet érzek irántuk.

És ő is elérte ezzel azt, hogy ne bízzak benne, ne beszéljek a dolgaimról...

Én már 19 éves vagyok, de még mindig nem tudtam ezzel megbékélni, és nem is fogok. De legalább tudom magamról, hogy én nem ilyen vagyok... És ezek után nem is leszek, külön oda fogok figyelni erre, hogy ne beszéljek ki senkit. Undorító, főleg családon belül...