Mennyire fair, ha egy szülő havi bérleti díjért kiadja a lakását a saját gyerekének? (Ő máshol lakik. )

Dolgozom.

Amíg a másik szülőmmel laktam (aki felnevelt, a kérdésben szereplővel meg 1 percig nem éltem együtt soha), én is beszálltam a rezsibe, a kajámat magamnak álltam.

Nem akarom nagyon kirészletezni a dolgokat, de amíg az volt a helyzet, hogy az adott szülő munkanélküli, és ez neki segítség, meg "mindketten jól járunk", 1 szavam nem volt. Azóta kicsit megváltoztak a dolgok, + megtudtam olyan dolgokat, amiktől a gyomrom fordul fel, de nekem lapít, és hazudozik.

Én sokszor úgy tettem, mintha nem tudnám a dolgait, de van egy tűréshatár, ami felett az ember már nem tud átsiklani csak úgy...

Nekem a havi bevételem 110ezer (ebben benne van a csp, meg a tartásdíj a gyerekre.)

Az övé 130 körül van úgy, hogy nem fizet rezsit, igazából csak élvezeti cikkekre meg tel.számlára, netre költ.

Nem kell nekem adnia semmit, azon kívűl, hogy megcsinált, eddig se kaptam tőle semmit. Se gyerekkoromban, semmikor. És nem, nem dolgozta végig. A nagyszüleim (azaz az ő szülei) na ők végigdolgozták, és eltartották világ életében.

Igazából ez is kicsit $zar, hogy neki soha egy fűszálat nem kellett keresztbe tennie, minden az ölébe hullott, (ahogyan most is, mert a szülei maximálisan támogatják),és ennek ellenére van az, ami van.

Ha tényleg rá lenne szorulva, akkor nem lennék kiakadva. (Sőt... amíg úgy tudtam, rá van, mert ezt adta be, sajnáltatta magát, nem is mozgatott az egész, úgy voltam vele, kell neki, hát legyen. Csak a felesége felvilágosított, hogy mások (többek közt az ő és a szülei) pénzét szórja el, heti szinten tízezreket eliszik, semmibe nem száll be, csak magára költ, és ő már nem bírja ezt idegekkel. Amíg ezeket nem tudtam, nem "lázadtam".