Miért gondolják, hogy a gyereknek elég megadni a minimumot?

A legtöbb szülő nem így gondolkozik. Sok esetben meg a gyerek túl akaratos. Van, hogy az élet igazítja úgy a dolgokat, hogy romlik a család anyagi helyzete. Olyankor meg már ott van a kamasz gyerek és utólag nem lehet abortálni. Viszont neki el kell fogadnia, hogy most ez van, többet nem tudnak neki adni.

Ugye tudod, hogy a turkálókban is van választék és nem csak agyonhasznált bolyhos mackónadrágokat lehet kapni?

Én is többnyire turkálós ruhákat hordtam, édesanyámmal elmentünk közösen és rászántunk egy-egy szombat délelőttöt. Mindenkinek találtunk valami szépet, és soha nem néztem ki úgy, mint aki a híd alatt lakik.

A szülők többségének van igénye arra, hogy tisztességesen felnevelje a gyerekét, még akkor is ha kicsit szegényesen. Az ilyen szülők gyerekei meg megértik és nem is akarnak "meg őrülni" amiért használt holmit kell felvenniük.

A helyzetből kilehet hozni a legjobbat, ahol a gyerek látja és érzi, hogy a szülő erre törekszik. Ott a gyerek fejében meg sem fordul a követelőzés, és a szülő sem vágja a kölyök fejéhez, hogy örüljön, hogy él.

Én úgy tartom, hogy a szülő igenis gondoljon bele, hogy mikor és milyen körülmények közé vállal gyereket. Hogy mennyi a fizetése, milyen biztos a munkája, és igenis legyen tartaléka. Ha azt szeretnénk, hogy a gyermek tartalmas életet éljen, ahhoz nem elég az, hogy nem döglik éhen meg hogy van egy szett ruhája egész évre. Én pl. szeretném, ha a leendő gyerekem színházat, mozit nemcsak kívülről látna, lenne lehetősége arra, hogy megismerjen más kultúrákat és arra is, hogy itthon eleget kiránduljon, hogy ha fizetős hobbit szeretne, akkor ésszerűség határain belül tudja azt folytatni... legyen mit olvasnia, ki tudjunk együtt, családként mozdulni. Hogy ne a leggagyibb telefonja, ruhája legyen.

Sok szülő abba sem gondol bele, hogy a gyerekek egy csomó mindent máshogy élnek meg. Egy kiskamasz nincs még tisztában a pénz értékével, gyakran még akkor sem, ha nevelő célzattal kap zsebpénzt. Ellenben az igenis fájó pont tud lenni neki, ha a menő gyerekek egész nap azzal szekálják, hogy egy lúzer, mert a ruhája régimódi, a telefonja gagyi, az iskolatáskája már kezd szétfoszlani... persze nyilván el kell kezdeni a gyereket rávezetni a pénzügyi dolgokra, de az sem jó, ha gyakorlatilag mi dobjuk fel a magas labdát azzal, hogy felelőtlenül vállalunk gyereket, aztán ha megemlíti a gyerek, hogy szeretne egy iPhone-t, akkor már habzó szájjal üvöltjük, hogy kussoljon, meg minek az neki... ahelyett, hogy elmagyaráznánk, hogy miért nem kap. De sajnos azt látom a környezetemben, hogy ilyen reakció nemcsak iPhone-kérésre van, hanem gyakran már azért is patáliát csap a szülő, ha a gyerek elveszít egy tollat vagy szeretne egy új farmert, mert a réginek letaposódott az alja meg már kezd kinyúlni a combrésznél... (főleg akkor, ha a cigire, sörikére van pénz érdekes módon)

Szerintem ami szembetuno az az igenytelenseg. De ez nem penzfuggo. Foleg ruhak teren nem az. Ugyanis turiban van egy csomo marka ami itthon pl nincs is bolti forgalomban. En a lanyomra szo szerint fillerekbol vettem cuccokat oviban sokszor. De a kogazdag szulok is kerdezgettek honnan van. Persze aztan ok kulfoldrol szereztek be ugyanazt. En meg itt vettem 50-500 forint kozott.

Az izlest egyszeruen nem penzben merik. Mostmar megtehetem hogy boltban is vasarolok. De ez csak annyi hogy kevesebb idom megy el ra. Ugyanugy nem hordunk ezer ruhat de ami van minosegi ahogy eddig is volt. Szoval a gyerekeket sose piszkalta senki meg legcsorobb korunkban sem mikor xsak akkor ettunk ha gyurtam tesztat ilyesmi. A meno ruha olcsobb volt mint a kilo liszt ugyanis.

Miért csinál gyereket a szülő hogyha nem tudja ellátni?

Én edig demmi jót nem kaptam a szüleimtő, ugyan is engem csak arra tartanak hogy kedvük szerint bántalmazzanak, agyonverjenek, azért nem boxzsákot vettek, mert a boxzsák nem szenved ha ütí.