Szerintetek nem felelős a szülő ebben az esetben? Nem lenne jobb ha máshogy működnének a dolgok?

Rengeteg fiú és férfi sír az oldalon, hogy szűz, soha nem volt csaja, ilyenek. Ezeknek az embereknek hol vannak ilyenkor a szülei, barátai, tesói stb? Nem feltűnő, hogy valakinek a környezetedben soha nem volt egy szerető kapcsolata valakivel az ellenkező nemből? Nem zavar, hogy te és sok mindenki úgy vélekedtek, hogy házasság, meg gyerek, meg stb minnél előbb, de amikor láttok egy huszonévest aki egyedül van mint az ujjam, akkor hirtelen mindez semmit sem jelent. Hogy talán lehet egy kis segítség neki se ártana, illetve ha nagy segítségre van szüksége akkor végre lehetnétek nagylelkűek és végre fejlődhetnétek ti is lelkileg vele együtt, nem pedig a Coelho könyvek és más hülyeségekbe merülve feltételeznétek magatokról oly sokat. Miből gondoljátok azt, hogy az nem a ti felelősségetek, hogy a gyereketek nem boldog? Miért gondolja mindenki, hogy minden más kacat, papír, pénz ezerszer fontosabb mint az, hogy a saját gyerekét egy másik emberrel közösen lássa, akivel végre kapcsolódhat úgy ahogy már születésétől kezdve el volt rendelve.

A gyereked nem más, nem új generáció, nem UFO semmi hihetetlenül különböző nincs benne, neki is ugyanazok a vágyai mint neked, de te csak még bele se gondolsz, hogy baj van? Nagy valószínűséggel próbálkozott már a másik nemnél, de valamiért nem jött össze és valószínűleg sose kapott tanácsot senkitől (legalábbis olyat ami használna) nem egyértelmű, hogy neked kéne utána nézni a dolgoknak és őt segíteni. Egyáltalán minek szülted meg őt, ha ő csak tanul, dolgozik és sose teljesíti be amit eleve el volt rendelve születésétől. Minek hoz valaki a világra olyat, akivel nem törődik, nem segíti a világban eligazodni? Ezért nagyon kár volt 9 hónapig hordani az apának meg elviselni, nyugodtan felküldhettél volna egy kötőtűt magadnak, vagy hasba is rúghattad volna az asszonyt, hiszen egyikőtök se akar neki segíteni.