A 15 éves lányom elköltözött. Mit csináljak?
Az apjához ment, akivel nagyon sok mindenben nem értünk egyet.
Ő az első szóra mindenre ad pénzt a lányunknak, aki ezt ki is használja. Összetörte a telefonját, be is ázott, 2 nap múlva már itt volt a legújabb, természetesen iPhone, mert "ő hozzá nem nyúl egy androidoshoz".
Folyamatosan ezen megy a vita, mert neki semmi nem elég, mindenből a legdrágább és a legújabb kell, ha pedig meghallja, hogy "nem", elkezd hisztizni.
Tegnap hazajött, hogy fizessek ki neki egy több százezres utat, mert februárban megy nyaralni az egyik barátnőjével és az ő szüleivel. Mondtam, hogy biztos nem, mi is most jöttünk haza nemrég, 3 alkalommal megy majd síelni, elég lesz ez télre. Felhívta az apját, aki persze azonnal igent mondott. Már ezen is felhúztam magam, mert tuti, hogy mindent nekem kell majd intézzek, mint mindig. Van mellette egy 11 hónapos és egy 3 éves gyerekem, mégis vele kell a legtöbbet foglalkozzak.
Az apja meg nemhogy segítene, inkább ellenem van. Tavaly kitalálta, hogy ő a ballagására fesztiválbérleteket kér, mondtam, hogy szó sem lehet róla, 14 évesen biztos nem fog napokig fesztiválozni, a napijegyben még benne is lettem volna. De nem, neki bérlet kell és majd megy az unokatestvérével és annak a barátaival (ők végzősök, egyetemisták). Én nem akartam, az apja belement mindenbe.
Ma kitalálta, hogy menjek el vele magassarkút nézni, mert szilveszterre akar egy újat. Mondtam, hogy ma biztosan nem, a két kicsi beteg napok óta, a konyhában 3 féle sütit csináltam és még az ajándékok nagy része sem volt becsomagolva, szóval nem a plázázáshoz volt a legnagyobb kedvem. Mondtam, hogy majd a két ünnep között elmegyek vele, de az úgy nem volt jó, mert akkor már biztosan nem lesz semmi... Én voltam a legsz...bb anya, amiért nincs rá időm, bezzeg XY anyja bármikor megy, meg ha az apját hívta volna, már régen lenne cipője. Megjegyzem, 4 pár magassarkúja van és az enyémeket is úgy hordja, akár a sajátjai lennének, szóval nem arról van szó, hogy ő most emiatt nem léphetett volna ki a házból, mert nincs cipője...
Felhúztam magam és mondtam, hogy akkor költözhet az apjához, mert nekem ezekből a hisztikből elegem van. Erre összepakolt és elment, fel sem veszi a telefont.
Az apja meg csak kárörvend, hogy ő már tíz éve is megmondta, hogy a gyereket nála kellett volna elhelyezni. De most komolyan, hogy akar egy kamaszt nevelni, mikor ő is úgy viselkedik?
Bulizik, nőzik, alig van otthon.
Figyelj csak...
Szerintem hagyd a kispcsát az apjánál egy kicsit. Azt mondod, nem ért a lányod neveléséhez hát most kóstolja meg amit főzött. De a lányod is meg fogja tanulni, hogy apucinál élni nem egyenlő Dagobert Bácsi pénzestermével.
Fog még ő téged sírva hívni, hogy jöhessen vissza. Te inkább koncentrálj a két kicsire.
"Felhúztam magam és mondtam, hogy akkor költözhet az apjához, mert nekem ezekből a hisztikből elegem van."
Mondtad, megtette. Mi itt a kérdés?
Az meg, hogy hívd rá a gyámügyet... szép is... elküldöd otthonról, aztán még neked áll feljebb, hogy oda mert menni az apjához... gyerekműsor.
Nézd, ha nincs időd/energiád/alkalmad foglalkozni a lányoddal (közös programot szeretett volna, te meg erre elutasítod, nemhogy örülnél neki, hogy nem távolodik el tőled), talán akkor az apjánál jobb helye van. És az apja NEM ihatja magát minden este részegre, mert az az IPhone-ra való pénz nem az ölébe hullott, elhiheted :D
Nem vagyok a közös programok ellen. De ne akkor álljon már elém azzal, hogy most azonnal induljunk, mikor a legnagyobb káosz közepén vagyok a konyhában és egyedül vagyok otthon két lázas kicsivel. Vagy hogy kellett volna, végighurcolom őket is a plázán, hátha összeszednek még valamit pluszba, hogy tuti kórházban töltsük az ünnepeket?!
Nem azt mondtam neki, hogy nem megyek, mert mondtam, hogy karácsony után mehetünk, hiszen úgyis szilveszterre kellett neki a cipő.
Ne szabadkozz, kérdező, nincs miért, előszörre is teljesen világos volt. Nem nevezném ovációval üdvözlendő bizalomnak, családi programnak a felszólítást, hogy DE MOST, AZONNAL menjetek 5. pár magassarkút venni őnagyságának a szilveszteri buliba. 14 évesnek már meg kéne értenie, hogy most nem alkalmas, de később elmentek, és még akkor is bőven időben lesz.
Arról nem is beszélve, hogy miért lenne kötelező még egy cipőt, akármit venni? Jó vicc...komolyan, nem irigyellek.
Kedves kérdező!
Volt 15 éved megnevelni. Lássuk be, hogy ez nem sikerült neked.
Gondolom, hogy kevesebb figyelmet kap tőled kamasz létére, hiszen az új pároddal közös kicsikkel foglalkozol többet.
Az apjára meg hiába fogsz mindent, mert veled élt és te nevelted úgy mint egy királykisasszonyt.
Sajnos egy követelőző liba lett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!