A ti gyereketeknek kell karácsonyozni, ha nem akar?

11.20-as vagyok: vedd át az irányítást! - Ezt teljesen komolyan mondom. Amíg gyerek voltam, és anyám csinált egyedül mindent, nálunk is volt időnként feszültség.

DE! pl.

- ugye írtam, már ellenőriztem az égőket

- korábbi években csináltam állandó helyet a karácsonyfatalpnak, díszeknek stb., így most soha nem kell keresgélni semmit

- időben emlékeztetem anyámat, hogy írjuk össze, mit kell venni, és ha kell, elmegyek és beszerzem

- ELŐRE kitakarítom a nappalit (hogy ne aznap kelljen)

- ELŐRE sütök süteményt (ami eláll pár napig), ezzel egyrészt tehermentesítem anyámat, másrészt amikor megfőzi a karácsonyi vacsorát, már nem kell egymást kerülgetnünk a konyhában

- gondoskodom a fára kerülő édességről, meg arról is, hogy a kellő időben felakaszthatóak legyenek (mi nem szaloncukrozunk, bár idén apám kedvéért megpróbálok házilag szaloncukrot is készíteni:))

NE intézd el annyival, hogy elküldenek, hogy nem értesz hozzá! Te is teljes jogú tagja vagy a családnak, meg ugye felnőtt is van, vegyék észre, és bízzanak rád is feladatokat! Már miért ne érthetnél egy rakás dologhoz? Takarítani tudsz, dolgokat előkeresni tudsz, bevásárolni tudsz (ha anyád márkahű, megkérdezed, melyik félét hozd), égőket ellenőrizni tudsz:) - a gesztenyés pulykát hagyd anyádra:)

És még ha valamiről ki is derül, hogy tényleg nem boldogulsz vele, akkor is mi történik? Semmi. Együtt újra megcsináljátok. De legalább megpróbáltad - és addig is tanulsz.

(Én kb. tizenegynéhány évesen rendeztem le ezeket a "nem értesz hozzá" harcokat. Neked is ideje lenne megtenni.)

Persze én is apránként vállaltam magamra egyre többet és többet a karácsonyi teendőkből, szóval te sem tudsz mindent egy csapásra megváltoztatni. De el tudnád kezdeni valahol, és néhány éven belül látványos eredményt tudnál elérni, aminek ráadásul hasznát vehetnéd az év minden egyes napján is - hogy a családod végre egyenrangú felnőttként kezeljen.

Én is utálom azt, amit mi Karácsonykor művelünk. 24-én halat eszünk, pedig senki se szereti, és a Mennyből az angyalt hallgatjuk, pedig semelyikünk se vallásos. Másnap nagycsaládi ebédet adunk, a végletekig tökéletesítve a kiszolgálást, ami miatt már két nappal előre főzni kezdünk, és anyám mindenkivel összeveszik, aki a közelébe kerül.

Mégis, én szó nélkül tűröm, mert ennyit megérdemel a családom, ha ez az óhajuk. Pedig én boldog lennék egy tál spagetti felett beszélgetve is.

Egyébként igen, ha nem csinálnám, akkor is rám erőltetnék, mert hát ez a szokás.

Tudom, hogy régi kérdés, de... Nálunk nincs konkrét szokás. Minden évben ahogy alakul, ez főleg attól is függ, hogy a férjem hogy dolgozik, mert ha Répakampány van, akkor nincs sem ünnep, sem karácsony, sem semmi, és mivel már csak egy Cukorgyárunk van, így január közepéig tart a kampány.

A fát mi már idén kedden feldíszítjük, befaragjuk, azért, mert a férjem szerdától, következő keddig délutános. És ez nem zavarja sem a nyolc éves lányomat, sem a szüleinket, sem senkit. Ami általában szent, de nem sérthetetlen, ha valami közbenjön, az az, hogy anyuméknál ebédelünk első napján. Anyós és a sógornőm pl, idén szenteste délelőtt jönnek, mert mint már mondtam, a párom megy délután dolgozni. Szerdán csinálok kaját, de azt amit szeretünk, és egyébként is ennénk. Tény, hogy lesz hal, de rántva, mert én nagyon szeretem, meg saláták lesznek, meg rántott husi stb. Sütni nem nagyon sütök, olyan sütit csinálok, amit nem kell sütni. És nem kapkodva, hanem úgy, hogy a gyerkőc segít, tehát lassan, beszélgetve, nevetgélve :) Én megértem a kérdezőt, ha őneki ez nem felel meg, mert igenis vannak, akik ráparáznak, hogy jaj, szenteste 5-kor kaja legyen az asztalon, fa feldíszítve stb. stb. Ez tényleg nem karácsony, nálunk amikor gyerek voltam, akkor is, amikor a kaja kész volt, hát ettünk, utána ajándékoztunk, majd beszélgettünk, tv-t néztünk. Első napján egyik mamához mentünk, másik napján másikhoz, de délután játék, beszélgetés, tv-zés volt. :) Bocsi, hogy hosszú lett :)