Tényleg van olyan ok, ahol megérdemli a gyerek, hogy az apja megüsse?

progresszív utazó

az eset velem történt meg :-)

és köszönöm de jó nevelést kaptam ellenben az adott osztály ahova jártam az már nem, és mindig én voltam a kicsi lány akit piszkálni lehetett...

apám sokat mutatta hogyan kell vezetni, szerelni, mentem is akkor már 1-2 kört a parkolóban a kocsival

szal kompenzálni akartam az osztály előtt...

abszolút jogosnak éreztem a pofont amit kaptam utána!

"Vizinger Erzsébet pszichológus korábban azt nyilatkozta:a gyerek nem azt tanulja, amit tanítani akarunk neki, hanem amit példaként lát. „Ha azt látja, hogy a szülő tehetetlen és tehetetlenségében az agresszióhoz nyúl, akkor ezt tanulja meg ő is, ez lesz a követendő példa. Nem azt tanulja meg, hogy hogyan hagyjon abba egy helytelen viselkedést, hanem hogy a másik ember szabályozására az agresszió jó eszköz.”

Flamm János gyermekpszichológus hangsúlyozta, a pofon sosem a hisztivel kezdődik. „Ha a gyerek sokszor van olyan helyzetben, ahol az önállóságát gyakorolhatja, akkor jobban el fogja fogadni a »nem«-et is tőlünk. Próbáljuk megelőzni a láncreakciót. De ha már benne vagyunk a helyzetben, akkor guggoljunk le hozzá: ettől mi is kevésbé fogunk ordítani, és a szintkülönbség megszűnésétől a gyerek is más lelkiállapotba kerül.”

Claritasa nevű felhasználó

Az eset,amit leírtál,egy olyan,amikor azt mondanám,belefér egy nem túl nagy maflás.

Ezt írtam korábban is,van az a súlyos eset,amikor más testi épségét veszélyezteti a gyerek,megérdemelhet egy szülői pofont.

Igen,attól a maflástól te még kaphattál jó nevelést ez igaz,lehetnek elszigetelt esetek természetesen.

Általános elképedésemre,itt ez természetes dolog,hogy lekevernek egyet a rossz gyereknek.

Kezdem azt érezni,én vagyok a hülye...:D

#26

Amit írsz,teljesen egyértelmű, rendben van.

Szerintem itt a "vita" nem azon volt,hogy egy 2 éves gyerek fenekére rá lehet-e ütni!?

Itt pofonokról volt szó...