Mit tehetnék? 15L

Anyám azt mondta hogy dögöljek meg, vagy takarodjak el innen, és hogy gyülől...

Az egész azzal kezdődött hogy tegnap szakított a pasijával : mentem be a szobába, ő meg telefonozott, rámnézett és elkezdte mondani " örülhetsz magadnak, ezt is elintézted. Többet nem jön ide az xy" mondom mi? Miről beszélsz" és akkor kiakadtam, elkeztem mondani hogy na látod, már ez is az én hibám, minden az én hibám, az is hogy a tesómék elmentek, meg az is hogy apám is, meg az is hogy nincs pénzünk, holott rám ott az emelt családi... És akkor mondtam neki hogy rohadtul elegem van mindenből már jobb lenne ha megdöglenék, erre meg megfenyegetett azzal hogy elvisz orvoshoz, mert ez nem mehet így tovább, meg az sem hogy nem eszem. Erre mondtam hogy nem megyek orvoshoz mert nem hiányozhatok a suliból... Aztán ezután lenyugodott. Reggel keltem fel, szóltam neki hogy főzzön kávét, mert én nem tudom lecsavari a főzőt... Erre nagyon bunkón szólt vissza megint, hogy haggyam békén, takarodjak suliba.. Aztán gyors eltakarodtam itthonról, elmentem suliba... És amikor jöttem haza, még csokit is vettem neki, meg tök normális voltam, és megkértem hogy gyújtson be, meg szóltam hogy nincs kávé, és adtam neki pénzt... Erre elkezdett üvölteni, hogy na takarodjak itthonról, dögöljek meg, milyen egy szemét mocskos állat vagyok, én sosem kellettem ide... Nem szeretném felsorolni mert most is bőgők... Rohadtul elegem van, mindig mindenért én vagyok a hibás. Apámhoz meg nem tudok költözni, mert akkor nem tudnák suliba járni, és egy panelba élnek 5-en szóval hely sem lenne nekem... Szerintetek van joga anyámnak így beszélnie velem? Mit csináljak? Teljesen kikészülök, nincs semmink sem, még téli kabátom sem... És mostanában idegrohamaim vannak, ami által mindent ami a kezembe kerül összetörök... Egyszerűen már arra a szintre jutottam hogy elintézem magam az élők sorából, ha már egyszer senkinek sem kellek... Elöre köszönőm a válaszokat...