Szörnyű sírni látnom anyát. Hogy segítsek neki?

Válás esetén a házat nem kell eladni, a férjnek ki kell fizetnie anyukád régi házának az árát meg a kifizetett hitel fele értéket. Ugyanis a régi ház értéke anyukád külön vagyona, és az nem is lesz közös a házaság alatt. Viszont a hiteltörlesztés közös, akkor is, ha csak egyik fél nevén van a kölcsön.

SZóval anyukád el tudna költözni egy kisebb lakásba, amit egyedül is fenn tudna tartani.

valóban nem úgy megy, hogy egyik napról a másikra eladja. DE: ha nem lép, egy szalmaszálat sem tesz keresztbe, akkor mit vár? mitől legyen jobb?

meg kell tenni az első lépést. az a legnehezebb, utána a többi már jön magától. ott a család, a barátok.

a te különóráid pedig... 30 ezret lazán össze lehet szedni diákmunkával, még úgy is, hogy mellette bőven marad időd tanulni. ha ennyire sajnálod az anyukádat, akkor besegíthetsz neki te is, hogy ne legyen olyan sok kiadása.

de mi itt nem dönthetünk helyette. ő akar egyáltalán válni? vannak ilyen típusú emberek, akik kapcsolatfüggők, és inkább elviselik ezt, mint hogy egyedül maradjanak. azt kéne megtudni, ő mit akar. megkérdezted már valaha, hogy nem akar-e elválni ettől az embertől?

Ezt a kérdést már sokadszora láttom. Apukád is pénzes ő téged támogat, a mostohádnak van egy lánya is akit minden színten támogat pénzzel viszont nektek és anyukádnak nem ad pénzt a mostohaapád.

Anyukádnak válnia kellene,eladjátok a házat és kifizetitek a hitelt. Házasság alatt szerzett értéktárgyak vagyonmegosztása Aztán kisebb lakásba költöztök és egyszerübben éltek.

De szerintem annyira beleszoktatok a luxusba és a jó életbe hogy nem akarjátok elveszíteni inkább tűrtök.

"Közben itt vagyok én is, nekem csak a különóráim kerülnek 30-35 ezerbe egy hónapban, plusz ugye a vásárlások, ebédek, bár ezek nagy részét apa és mamáék szponzorálják már."

Nem kötelező VÁSÁROLNI,EBÉDELNI JÁRNI,KÜLÖNÓRÁZNI.

"Ő jogász, sokkal többet keres, mint anya 180 ezres fizetése, mégis anya fizeti a ház hitelét, a rezsit és mindent, ami vele jár (tűzifa, takarítás, kertész, ha szükséges)."

Nem valami kis tákolmányban éltek ebből az ordít..

"Anya biciklivel jár mindenhova, mert az autóját tönkretette a férje. Anyának nem vesz új autót, de magának most néz egyet, ami 10 millió felett van, pedig a mostani autója is 4-5 éves és semmi baja nincsen."

NEM KÖTELEZŐ AUTÓVAL JÁRNI, ott a BKV vagy minden nagyobb városban van tömegközlekedés. Erre lelehet cserélni a biciklit.

Szerintem anyád tűr mert tudja hogy saját maga ezt a fajta életszínvonalt amin jelenleg éltek (nyaralás, nagy ház, autók) képtelen lenne finanszírozni!

Még ha ára az hogy lelkileg terrorizál benneteket a mostoha.

tudom majd most a jön a lepontozás stb, de anyád megérdemli a sorsát.

aki csak az anyagi jólét miatt, az egzisztencia megtartása miatt nyel ennyit, az nagyon is megérdemli azt amit ezért cserébe kap.

tök egyszerű a történet, be kell adni a válópert és kész.

vagyonmegosztás, ház felezés, addig ti mentek albérletbe, a házat tehermentesítitek a közművek alól mivel senki nem lakik benne így nincs is rezsije.

vagy ha benne laktok, mert anyád férje elmegy akkor ráértek később albérletbe menni, ha már el lett adva.

ha pedig ott akar maradni az ember, akkor tipliztek ti ő meg fizesse a közművet, ha nem fizeti akkor kikapcsolják és leszerelik a mérőórákat.

aztán ha le lesz adva akkor majd vissza lesz rakatva, ennyi.

ja hogy a jólétet nem olyan könnyű feladni, akkor hallgassa anyád az embert még meg nem unja.

akkor miért nem váll el?

ha annyira szar lenne, akkor rég elhagyta volna az emberét.

a házat hitellel együtt is el lehet adni, szóval még mindig nem értem mi a probléma.

ha neki megfelel az, hogy egy gyökérrel kell egy levegőt szívnia azért, hogy a ház fent legyen tartva, akkor nincs miről beszélni.

tudod mindenre van megoldás, az én szüleim is elváltak, apám egy idióta nyomorult volt, anyám sajnálta a házat meg mi is, de inkább költöztünk egy kis lakásba mint éltünk szarul éveken át, mert egy nyomorék megkárosította az életminőségünket.

Azt írod, a ház kizárólag anyukád nevén van. Azt is, hogy ő fizeti a hitel törlesztőrészleteket, a rezsit, minden egyét kiadást, csak időnként kér, vagy kérne 5 ezres tételeket a mostohaapádtól, amiből aztán "hatalmas üvöltözés" van.

Az is írod, hogy megcsalja anyukádat, és képes azzal meggyanúsítani, hogy ellopott tőle 2.000 Ft-ot, és "bármit mondana neki anya, vagy kérne tőle, azonnal kiabál és csapkod".

Ha az általad leírtak megfelelnek a valóságnak, tudnál egyetlen dolgot is mondani, ami miatt anyukád ezzel az emberrel van még együtt, fogalmam sincs, mennyi ideje?

Nyilván mellé lehet fogni a párválasztással, meg sajnos nem csak a rózsaszín köd létezik, hanem olyan is, hogy valaki komolyabb személyiségváltozáson megy keresztül az évek során, vagy esetleg egy (még) fel nem ismert pszichés betegség miatt válik egyre inkább összeférhetetlenné, elviselhetetlenné, vagy veszíti el fokozatosan a realitásérzékét.

Ha nemcsak téged zavarna ez a helyzet - egyébként érthető módon, - hanem anyukádat is, akkor lenne arra megoldás, hogy kilépjen ebből - csak előbb az elhatározásnak kéne megszületnie benne.

Ha ilyen helyzetben lennék, úgy, hogy a kizárólagos tulajdonom az ingatlan, és egyrészt gondot okoz a hiteltörlesztés, másrészt feleslegesen nagy a ház, akkor én egy ilyen helyzetben mielőbb eladnám (akár áron alul, ha nem kel el reális idő alatt piaci áron), kicsengetném a banknak a tartozásomat, aztán a maradék pénzből vennék egy kisebb lakást.

A válópert meg mielőbb beadnám, mert nem tudom elképzelni, hogy létezne olyan dolog, ami miatt egy ilyen emberrel együtt akarjak maradni.

Nem tartom kizártnak, hogy anyukádék esetében vagy valami olyan dolog a háttérben, amiről talán nem tudsz, vagy amivel kapcsolatban nem reális képed van, vagy nem a teljes igazságot tudod, vagy igen komoly gondok vannak az egészséges önértékelésében, ha ezt tartósan elviseli, úgy, hogy közben szenved tőle, de nem teszi meg, ami az ő mozgásterén belül van. Nálam ez kb. az önsorsrontás kategória, de nyilván az ő élete, az ő döntése.

Te szerintem annyit tudsz tenni, hogy próbálsz erről az egészről négyszemközt, nyugodt körülmények között beszélgetni vele időnként, jobb pillanataiban, kideríteni, hogy lépne-e, kilépne-e a kapcsolatból, ha igen, mi bizonytalanítja el vagy mi tartja vissza, mi az, amire megnyugtató megoldást kéne találni ahhoz, hogy ezt képes legyen megtenni.

Ha meg nem akarja, akkor próbáld elfogadni, akármilyen rossz döntésnek és érthetetlennek is tűnik a számodra, te meg próbáld a lehető legjobbat, legtöbbet kihozni a saját életedből, és mindig reálisan felmérni, hogy mi a te mozgástered egy élethelyzetben, és mi a másik emberé, a döntése felelősségével és következményeivel együtt.

Beszélj vele erről, mondd neki, hogy az egyetemi éveid alatt keresel alkalmi munkát, ha kell, hogy egy boldogabb, nyugodtabb életet teremtsetek. Azt írtad, 2 nyelven beszélsz, olyan munkalehetőségeid vannak már most, hogy semmi gondotok nem lenne. Vannak hétvégi álláslehetőségek is kifejezetten egyetemisták tanrendjéhez igazítva, sok fizetéssel, csak az idegennyelv ismeret kell hozzá és kész. Ehhez viszont egy csöppnyit lejjebb kell adni a luxusból. Gondolom nem üres a hűtő otthon, miért nem csomagolsz magadnak elég ételt, hogy ne kelljen naponta ezreket költeni ebédre? Nagyon sokat így tesznek. Nem kell havonta 60 új ruhát venni 80 ezer forintért. Kicsit takarosabban kellene élnetek,ahhoz, hogy boldogok legyetek. Vannak használtruha kereskedések, ez nem azt jelenti hogy a 777 napos, büdös, rongyos holmit kell hordani más után. Nagyon jó minőségű, állapotú ruhákat lehet kapni szinte ingyen. Egy üzletben 7000 egy szoknya, míg ott ugyanazt a minőséget megszerzem 1000 Ft-ért...stb.

Az iskolátokban nincsen fakultáció?

Én például úgy tettem 94%-os töri emeltet 2 éve, hogy nem volt külön szobám, mivel elég szegények voltunk és különórákra sem jártam. Akartam, szorgalmas voltam és ennyi.Ott vannak a könyvek, ott az internet, az oktatási hivatal honlapján megtalálod az emelt témaköröket, gondolom kérhetsz segítséget az iskolátokban tanító szaktanároktól.

Lehet, hogy nem milliomos életszínvonal, de életrevalóbb lennél az édesanyáddal együttvéve boldog, nyugodt élet várna.