Ciki, ha 25 évesen honvágyam van?

Nem ciki, szimplán ilyen az emberek nagy %-a, hogy imád a készbe beleülni, és nem csinálni semmit.

Látogasd többet a családod.

Istenem, annyira aranyosak vagytok.:-) Bocsánat, huszonéves gyerekeim vannak, szintén a kirepülés küszöbén, épp hétvégén beszélgettünk a dologról. Édesek voltak, belekalkulálták a várható költségeikbe a minden hétvégi hazajövetelt.:-) Amikor mondtam nekik, hogy ezt nyugodtan számolják inkább havi egyre, max kettőre, értetlenül néztek, hogy mi van, nem akarom hazaengedni őket?! Magyarázkodnom kellett, hogy más élet kezdődik, higgyék el, hogy nem fognak ilyen sűrűn hazajárni, tudom magamról, de persze mindig szeretettel várom őket. El voltak szontyolodva, itt van a baráti körük nagy része, köztük olyanok, akikkel szinte óvodás koruk óta együtt lógnak, no meg persze mi is, volt egy kis sóhajtozás (mindketten más-más városba mennek.) Tudom, hogy alig várják az önálló életet, csak ezt a változást nem kalkulálták bele.

Ha megnyugtat, nekem 40 felett is összeszorul a szívem, mikor a gyerekkorom helyszínein mászkálok, ez természetes dolog, nincs benne semmi ciki.

Nem ciki, nekem is honvágyam van/ volt. Ha az egyetemről jöttem haza, már örültem a vonatból látható hegyeknek, fényeknek, amik az otthont jelentették.

Amikor hazaköltöztem utána, örültem, bár voltak súrlódások, pláne, hogy koliban önállóbban ezt-azt megszoktam már, de jó volt.

Mikor anyóséknál laktam/lakok egy pár napig. Na onnan tényleg isteni hazajönni, a saját magad által megszokott, szeretett rendbe.

Két hét választ el attól, hogy párommal összeköltözünk. Várom, de tudom, hogy szeretek majd hazalátogatni is nagyon. :)

Amikor külföldön voltam, magyar beszéddel álmodtam, és az otthonommal.

Nem ciki a honvágy még 75 évesen sem, nemhogy 25. ;)

29N