Miért baj az, hogy a szüleim segítenek ott ahol tudnak? Ez tényleg ennyire vérlázító dolog?

12-es sztm jól összefoglaltad :) Ez kb tényleg így nézhet ki, amikor rendezettek az anyagiak. És a pénz tényleg nem a klasszikus értelemben boldogít, de azért mégiscsak jó ha van, mert ha nincs, az borzasztó sok feszülstég forrása egy párkapcsolatban, házasságban.

Én akkor tartanám megosztónak a szülői támogatást, ha a felnőtt gyerek semmit nem mutatna fel: pl. otthon a szüleivel él, eltartatja magát, nincs meló vagy csak vmi nagyon éhbérért. Ilyenkor a szülők részéről is rossz ötletnek tartom, mert ha vki folyton kisegíti az ilyen felnőtt gyerekeket, az életbe nem jön rá, nem lesz mi motiválja h saját erejéből érjen el dolgokat, másrészt egy felnőtt emberként nagyon destruktív lehet megélni h a szülei úgy gondoskodnak róla mintha 5-10 éves lenne.

Szerintem kérdező, ez a normális, ami nálatok van, ha tehetem, énis beszereték segíteni majd a felnőtt gyerekeimnek, amiben tudok :)

28 vagyok, a férjem 36. A szüleim fizették a magzatvízvételt, mert nekünk nem volt hirtelen 100.000-ünk rá és anélkül borzalmas lett volna. Vagy pl. a saját otthonukba vettek a picinek már ágyat, pelenkázót, babakocsit, mert náluk is szeretnénk majd lenni (150km-re vannak, vonattal).

Bár megadhatnék ennyit az akár felnőtt gyerekemnek majd, mint amit a mi szüleink tudnak nekünk. A 8-as válaszolóhoz hasonlóan gondolják az én szüleim is, olyan, mintha az ember visszakapna valamit az élettől azzal, hogy nekünk adhat.

Mi közepesen keresünk, nincs hitelünk, de váratlan kiadásokra nem tudunk félretenni. Ez biztosan szégyellnivaló, de nincs mit tenni.