Kezd elegem lenni. Hogyan beszélhetnék vele erről?

Úgy érzem szüleim mindent túlreagálnak, főleg anya. De kezdem az elején.

Múltkor például anya ült a sötétben, kérdeztem mit csinál, ő pedig mondta, hogy gondolkodik az életen. Még aznap este csak úgy random bejött a szobámba faggatni, hogy mi bajom van. Közöltem vele, hogy nem tudom, honnan veszi, hogy valami bajom van, mert ha valami történt volna, már tudna róla. Erre azzal folytatta, hogy majd egyik ismerősével feltöreti a gépemet és megnézi az üzeneteimet. Nem akartam vele veszekedni, szóval megkértem, hogy menjen ki a szobámból és próbáltam rájönni, hogy ez most mi volt.

Egyik este pedig kiült a teraszra tök hidegben, apa próbálta behívni, de nem akart bejönni. Csak egymásra néztünk, hogy mi ez a hülyeség már megint és ráhagytuk.

Szóval anyáról előzetesben kb ennyit. Vannak fura dolgai.

Apa pedig külföldőn dolgozik és egy hónapban egyszer jön haza egy hétre, de egyébként jól kijövünk egymással.

A lényeg, hogy most kezdtem el a tizedik osztályt, de tavaly anya szinte végig hajtott, hogy jó jegyeim legyenek és megjegyzem mindig azok is voltak, sosem volt ezzel gond, de úgy voltam vele, hogy idénre majdcsak leáll. De még most is ugyanúgy mondogatja, hogy ahogy hazaérek álljak is neki tanulni és folyamatosan ellenőrizget. Alapból nem vagyok az a menjünk bulizni minden nap és legyünk részegek típus, és szívesebben töltöm az időmet értelmesebb dolgokkal. Amúgy sem nagyon szoktam elmenni sehova, pont amiatt, mert anya nem akar elengedni.

Már azzal is szekált, hogy miért nincs még barátnőm. Egyszerűen még nem érzem rá magam készen. Sok lány mondta már nekem, hogy mennyire aranyos vagyok stb, még csak nem is beszéltünk, de már kapcsolatban akarnak velem lenni, mert "aranyos" vagyok.

Alapból senkit nem jelölök vissza fb-n akit nem ismerek de még nyáron bejelölt egy lány és mondta, hogy szeretne megismerni. Aztán 10 percre rá jött a de édesaeanyoscuki vagy dolog és semmi más témát nem találtunk. Hát emberek nem tudom, nekem valahogy nem jön be annyira, ha egy lány elkezd nyáladzani és kapcsolatot akar anélkül, hogy ismernénk egymást.

Néhány barátommal eldöntöttük, hogy elmegyünk az egyik osztàlytársunkhoz, aki egyébként 20 percre lakik innen de anya megint elkezdett rinyálni, hogy Budapesten kívülre nem megyek és kész. Apának persze nincs vele semmi baja, ő elengedne. Pár percre rá ők is elnezdtek vitatkozni, hogy apa hogy lehet ilyen felelőtlen, miért mennék olyan helyre ahol még soha nem jártam. Csak 20 percre van Bp-től, nem az ország másik végére mennék.

Tegnap átjött 2 osztálytársam, itt aludtak és anya reggel mielőtt mentünk volna suliba, simán elküldött melegebb éghajlatra, hogy miért nem tudunk halkan lenni, mások aludnának. Csak megjegyzem, hogy a filmet kis hangerőn néztük és suttogva beszéltünk. Igen, biztos annyira hangosnak tűnt, bogy már zavaró.

Ez már így is hosszabb mint amennyit írni terveztem, szóval csak annyit szeretnék, hogy anya megértse, hogy nekem is kell szabadidő és nem tudom a napjaimat a négy fal között tölteni.

16/F